Október 21-én ismét benépesült a budapesti Írók Könyvesboltja. Délelőtt 11 órakor mutatták be a sajtónak és a széles nagyközönségnek az új kiadású Zsidó Bibliát. A kiadó a Chábád-Lubávics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület.
Nem ez az első eset, hogy az Andrássy úti elegáns téka zsidótárgyú könyv bemutatójának ad helyet. Itt találkozott olvasóival Naftali Kraus izraeli vallási író és publicista is, méghozzá több könyvét ajánlva az érdeklődőknek, s Nagy Bernadette igazgatónő segítőkész közreműködésével itt volt látható először 1996 tavaszán a Zsidó Imakönyv.
A Zsidó Imakönyv azóta népszerű kiadvány lett, hiszen a kötet fölmutatja a zsidó művelődéstörténet több mint 2000 éves ívét. Oberlander Baruch rabbi, a Chábád Lubávics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület magyarországi irányítója most újra tanúbizonyságát adta sokoldalúságának. Megjelentette azt a Hertz Bibliát, amelyet a 30-as évek végén Hevesi Simon, Guttmann Mihály, Balassa József, Löwinger Sámuel és Guttmann Henrik ültetett át magyar nyelvre. J.H. Hertz magyarországi születésű angliai országos főrabbi kora tudományos eredményeit felhasználva készítette el magyarázatait. Amikor megjelent a könyv, már sötét szelek fújtak Magyarország felett, de az akkori kiadók arra számítottak, e Biblia felmutatása is fékezni fogja az előretörő fasizmust.
Sajnos nem így lett, s maga a könyv, a Könyvek Könyve is vészesen megfogyatkozott a vészkorszakban. A háború után, amikor eljött rá az idő, dr. Scheiber Sándor reprint formában jelentette meg Mózes Öt Könyvét. Az 1984-es hasonmás kiadás azonban oly csekély példányszámban látott napvilágot, hogy az azt követő évtized alatt jóformán teljesen eltűnt a könyvpiacról.
A legújabb kiadás két dologgal bővült. Egyfelől tartalmazza Naftali Kraus tanulmányát, másfelől értékes illusztrációkat közöl. Ezek az művészi nyomatok jól érzékeltetik, milyen ihlető forrása volt a Tóra az emberi humánumot hordozó, és az erkölcsi magaslatokat felmutató gondolatoknak.
A könyv megjelentetését ezúton is szeretnénk megköszönni e munkát ösztönző Frank Judithnak. A nemes gondolkodású hölgy édesapja emlékét kívánta szolgálni, akkor, amikor éppen a Mózesi tanítások jegyében állt a közösség mellé. Tevékenysége középpontjába állította a zsidó gondolat méltóságának megőrzését. Az ehhez hasonló nagyszerű magatartás tette lehetővé, hogy a zsidóság szociális és kulturális értékei a legnehezebb időkben is fönnmaradhattak. Frank Judith ennek a szellemnek jegyében cselekedett.
A sajtókonferenciára és a Zsidó Biblia bemutatójára sokan voltak kíváncsiak. Eljött a magyar tudományos és művészeti élet több jeles képviselője, az üzleti világ számos kitűnősége, több élvonalbeli újságíró.
Előttük mondott nagyformátumú beszédében dr. Schweitzer József főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatója kiemelte az első kiadás fordítóinak óriási munkáját, elődjének, Scheiber Sándornak múlhatatlan érdemeit, továbbá a jelenlegi kiadó jelentős munkáját.
Ezt követően dr. Michael Ben Menáchem Svédországban élő pszichológus méltatta a kiadást, hiszen ezek a könyvek a magyar határokon túlra is elkerülnek és segítik a vallási nevelést, a magas morális szintű oktatást. Oberlander Baruch rabbi aláhúzta, hogy a Chábád Lubávics budapesti központja tovább folytatja a megkezdett munkát és rövidesen megjelenteti a zsidó ünnepekre való Machzorokat, s kiadja a régóta nélkülözött magyar Hagádát. Külön köszönetet mondott azoknak – így Fábián György tipográfusnak, Zentai Lóránd művészettörténésznek és másoknak, – akik segítették a reprezentatív kiadást.
Cházák, Chazak vönitcházék – mondják évszázadok, két és fél évezred óta a zsidó közösségekben, amikor befejezik egy-egy tórai könyv olvasását. Legyetek erősek és erősítsük egymást.
A Zsidó Biblia e gondolat jegyében jelent meg.
Megjelent: Egység Magazin 7. évfolyam 27. szám – 2014. július 29.