Berger Benjámin rabbi 90 évvel ezelőtt 1933 őszén nyitotta meg kis jesiváját Újpesten, melyet Beledről költöztetett a főváros mellé.
Ráv Berger Benjámin Beleden látta meg a napvilágot, hol felmenői megbecsült talmudtudósok voltak. Tanult a huszti és kisvárdai jesivákban és nagy hatást gyakorolt rá az első bobovi rebbe. Tóratanulmányai után visszatért Beledre, ahol szorgalmának köszönhetően módos kereskedő lett. Felesége, rebecen Bilma a Dunántúl egy régi rabbicsaládjából származott, nagyapja ráv Bodánszky Elijákim Götz körmendi rabbi volt.
A magyar honvédség kötelékében végigharcolta az első világháborút, majd miután szerencsésen hazatért, boltja mellett egy kis jesivát rendezett be, ahol átlagosan mintegy félszáz fiatal fiú mélyedt el a Tóra rejtelmeiben.
Amikor 1933-ban tönkrement, mások tanácsára Újpestre költözött, ahol az egyik első dolga volt, hogy a kis jesivát újraalapítsa. Már rögtön, az első zmánban – „félévben” – 30 növendéke volt. Berger rabbi újpesti jesivája a vészkorszakig működött. 1944-ben egykori tanítványai keresték fel, felajánlották neki, hogy biztonságos helyen bújtatják el, ám Berger rabbi ezt nem fogadta el és inkább a közösségével maradt. A holokauszt áldozata lett.
Emlékéből fakadjon áldás!
Fotó: Fortepan
Források:
„Hirek – Az ujpesti »jesivo k’tano«”, Zsidó Ujság, 1933. 9. évf. 40. szám, 10. old. Cseh Viktor, Zsidó örökség – Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon. Budapest: Mazsike, 2021. 625–626. old. |