Idén 18. alkalommal rendezi meg a Nyugati téren a hanukai gyertyagyújtást az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. A fény ünnepe, a szabadságharcos Makkabeusokra emlékezés időszaka, akik i.e. 165-ben győzelmet arattak a szír-görög megszállók felett. Az este díszvendégei ez alkalommal Ullmann Mónika, színésznő, Tóta W. Árpád újságíró, Székhelyi József, színművész és Balogh Ákos Gergely újságíró voltak.
A 8 napos Hanuka ötödik estéjét december 10-én Faith Asher az Olajág Otthonok rabbija nyitotta meg rövid köszöntőjével, melyben elmondta, az utóbbi napokban a leggyakoribb szavak a zsidó közösségekben a Hanuka, fánk és az olaj lehetett. Mint kifejtette, az olaj, amihez a csoda is kapcsolódik különleges anyag, ami több üzenetet is rejt magában. Először is egy növényből préseljük ki, ami a bölcsek tanítása szerint a szerénységet jelképezi, vagyis azt, hogy át kell mennünk nehéz helyzeteken ahhoz, hogy többé válhassunk. Az olaj második tulajdonság, hogy ha ráöntjük egy anyagra, abba lassan-lassan beszívódik. Mindez a felebaráti szeretetet, az egymás elfogadását jelképezi. Az olaj harmadik tulajdonsága, hogy semmilyen cseppfolyós anyaggal nem keveredik, ami arra utal, hogy saját identitásunkat nem veszíthetjük el semmilyen helyzetben.
Ullmann Mónika, színésznő a következő gondolatokat osztotta meg a közönséggel: „Az óbudai közösségben engem elfogadtak, megszerettek, befogadtak, ami hihetetlenül sokat jelentett nekem. Az elmúlt napokban a leggyakoribb szó, ami eszembe jut az a fény. Nagyon nagy szükségünk van a fényre, főleg ilyenkor, amikor a nappalok is egyre rövidebbek, egyre több a sötétség. A sötétségről a félelem, a szorongás és a halk suttogás jut eszembe, de a fény, amit ma ünneplünk, pont ezek ellentéte: vidámság, öröm és szeretet.”
Székhelyi József színművész rövid beszédében kiemelte: „A bölcselet szerint a békéhez nem vezet egyetlen út sem, mert a béke maga az út, az út pedig maga a béke, az ember menedéke. Legyünk akár zsidók, keresztények, muszlimok, ateisták, gazdagok, szegények, ravaszak vagy együgyűek, csakis egy dolog lehet igazán fontos: az, hogy emberhez méltó életet éljünk. Első az élet, nincs alternatívája, márpedig ez nem egyéb, mint a megértés, a türelem és a szeretet érzékeny párnája az agyonhajszolt időkben. Abban a reményben legyünk együtt ezen az ünnepen és a hétköznapokon is, hogy a holnapunk is boldog lesz, és mindenki talpig ember tudjon maradni, erős és legyőzhetetlen. Ezért gyújtunk gyertyát, ezért ünneplünk együtt.”
Tóta W. Árpád közíró, a hvg.hu munkatársa kiemelte: „Nagyon köszönöm a meghívást, noha amikor először felmerült, hogy részt vegyek az ünnepségen, a pénteki napot jelöltem meg, és már ebből is jól látszik, hogy a vallási hagyományok és szokások terén van még hová fejlődnöm. Ugyanakkor, a mai alkalommal egy az egymás kultúráját, vallását tiszteletben tartó közösség hívott meg az ünnepére, egy olyan közösség, aki nem akarja senkire ráerőltetni a meggyőződését, így szívesen eljöttem a mai napon, hogy boldog Hanukát kívánhassak mindenkinek”
Balogh Ákos Gergely újságíró, a Mandiner főszerkesztője elmondta: „Számomra mindig örömteli, ha egy vallási közössé kilép a templom falai közül, és nyíltan, büszkén vállalja hitét. A Hanuka, amellett hogy a fény ünnepe, de egy egyszerű játék, a trenderli is ehhez az ünnephez kapcsolódik. A gyerekek számára jelképes szimbóluma ez az örömnek és az önfeledt boldogságnak: minden egyszerűsége ellenére is, sokszor több örömet okoz, mint akár egy százszor bonyolultabb játék. Jó lenne, ha mi felnőttek is így is tudnánk örülni az egyszerű dolgoknak, a vidámságnak és a fénynek. Ebben a hangulatban kívánok én is boldog Hanukát mindenkinek.”