Az ókori zsidóság egy írni és olvasni tudó társadalom volt

A nemrég előkerült, 2600 éves feliratok elemzéséből arra lehet következtetni, hogy az ókori zsidók körében nagyon sokan tudtak írni és olvasni.

A tudományos kutatók között régi vitatéma, hogy mikor állították össze a zsidó Bibliát. Még az első Szentély lerombolása előtt (i.e. 586.), vagy csak a babilóniai fogság idejében, esetleg még ennél is később? A Tel-Avivi Egyetem által publikált kutatás szerint a Szentírás összeállítása egy írni és olvasni tudó társadalmat feltételez, s a leletek szerint a babilóniai megszállás előtti Júdeai Királyság megfelelt ennek a kitételnek.

“Sokan vitáznak azon, hogy hol és mikor állították össze a zsidó Biblia szövegét. Ahhoz, hogy erre választ adjunk, egy másik kérdést is fel kell tennünk: Mennyien tudtak olvasni Júdeában az első Szentély idejében? És mennyien a perzsa uralom idején?” – mondta Jiszráel Finkelstein professzor, a kutatás egyik vezetője. A vizsgálat során a Júdeai- és a Negev sivatag találkozásánál fekvő Arad városának ősi erődjénél talált feliratos cseréptöredékeket elemezték számítógépek segítségével. A szövegrészletek a csapatok mozgásával, illetve az élelmezési költségekkel foglalkoznak. Algoritmusok használatával különítették el a különböző felirattípusokat, s kizárták, hogy egy ember készítette volna az összeset. Az eredmények szerint a feliratok legalább hat különböző személytől származnak. A szövegek egyéni stílusát vizsgálva a kutatók kizárták annak a lehetőségét is, hogy a feliratokat hivatásos írnokkal készíttették volna.

Úgy tűnik tehát, hogy az aradi erődben szolgáló parancsnoktól kezdve az alacsony rangú tisztekig mindenki tudott írni és olvasni. Mivel Arad egy távoli, elszigetelt település volt, ahol egy kis létszámú helyőrség állomásozott, illetve a szövegek keletkezési ideje rövid idősávot fed le, a kutatók ki merik jelenteni, hogy 2600 évvel ezelőtt Jehuda területén a hivatalnokréteg jelentős része írástudó volt, tehát feltételezhetően létezett szervezett oktatási rendszer is. Ez a feltétel szükséges ahhoz, hogy egy Bibliához mérhető jelentőségű mű megszülessen.

“Az írni és olvasni tudás széles körben elterjedt a zsidó társadalom katonai, hivatalnoki és papi rétegében. Nem csak egy szűk elit ismerte a betűvetést. Most az a feladatunk, hogy az aradi eredményeket kivetítsük a királyság többi területére is. Az aradi, illetve a más erődökben talált leletekből arra következtethetünk, hogy a 100 ezer fős királyságban több százan tudtak írni és olvasni az első Szentély idejében. A Júdea pusztulása utáni időszakból sokkal kevesebb héber szövegtöredék került elő. Az írásbeliség a polgári időszámítás előtti II. századtól vált ismét jelentőssé.” – mondta Finkelstein professzor.

Forrás: Arutz7