1946 áprilisában a müncheni hontalanok táborában sokan azt remélték, hogy a következő évben már valóban szabadon ünnepelhetnek, távol attól a területtől, ahol szeretteiket a halálba küldték. Sokan az Európából való kivonulás szédereként emlegették ezt a peszáchot.
A tábor egy lakója, Yosef Dov Sheinson ezt a gondolatot szerette volna kifejezni abban a hágádában, melyet a táborban töltendő széderre írt. A héber és jiddis nyelvű szövegrészleteket a magyarországi származású, 1909-ben Hajdúsámsonban született grafikusművész, Adler Miklós Cvi fametszetei díszítik. Alkotásait Ben Binjámin néven írta alá. A művész később Izraelbe alijázott, és Tel-Avivban hunyt el 1965-ben.
Adler durva ábrázolásai az általa is megélt holokauszt borzalmaira reflektálnak. Annál a mondatnál például, hogy „mert nemcsak egyvalaki kelt fel ellenünk, hogy kiirtson minket”, egy katonát látunk, aki rabokra lő, egy másik katona pedig görnyedt foglyokat vezet egy meg nem határozott helyre.
A hagyományos szöveg és a modern illusztrációk egymásba fonódása mutatja azt a világlátást, amivel a hágádá alkotói az általuk megélt történelmi pillanatot értelmezték: minden nemzedékben úgy kell tekintenie magára az embernek, mint ha ő maga vonult volna ki Egyiptomból, ám nem minden nemzedék él át olyan borzalmakat, amelyek mellett őseik szenvedése eltörpül. Az arckifejezések, a szenvedő rabok mozdulatai mélyen átélt fájdalomról tanúskodnak, még azoknál a szöveghelyeknél is, melyek az Egyiptomból való megválásért mondanak köszönet.
Ennek a hágádának egy példánya jutott el Avraham Klausner rabbihoz, aki a Münchenben állomásozó amerikai csapatok széder estéjét készítette elő. Úgy döntött, hogy ezt a hágádát használja saját széderjükön – egyetlen változtatással: egy bevezetőt adott hozzá, melyet Eisenhower tábornok hadseregének katonáihoz intézett. A generálist Klausner modernkori Mózesként mutatta be. A bevezető szellemisége Sheinson és Adler alkotásához illeszkedik, Hitlert a Fáraóhoz, a lágerekbe és haláltáborokba zárt zsidók szenvedéseit az egyiptomi zsidó rabszolgákhoz hasonlította.
A Klausner rabbi által 1946. április 15-én és 16-án a Müncheni Színházban levezetett széder este meghívottainak listája is fennmaradt. Ebből látszik, hogy az ötszáz vendégből csupán néhányan voltak holokauszt-túlélők, a többségük az amerikai hadsereg katonája volt. Klausner rabbi saját példányát jelenleg Aviram Paz hágádá-gyűjteménye őrzi.
zsido.com
|
Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.
A zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről. A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját. Az EMIH technikai száma: 1287 |