Idén erev sábeszre, péntekre esik áv hónap 24-e, Friedmann Ármin (1846–1933), héber nevén Móse Cvi, az első orthodox újpesti rabbi halálozási évfordulója.

Ma már csak kevesen tudják, hogy az 1950-ben Budapesthez csatolt Újpestet egykor „zsidó gyarmatnak” is nevezték, miután a 19. század elején még pusztaságon, gróf Károlyi István újmegyeri birtokán az első házakat és az első gyárat, – egy bőrgyártó üzemet – Lőwy Izsák (1793-1847) és családja építették, akik példáját számos másik zsidó család követte. Az ő töretlen ambíciójukat mutatja, hogy a helységet Újmegyerről Újpestre nevezték át.

Lőwy Izsák 1838-ban 13 családdal alapította meg az újpesti zsidó hitközséget, melynek elnöke is lett, két évvel később pedig az önálló községgé avanzsált Újpest első törvénybírójává választották. Az újpesti hitközség az 1868/69-es zsidó kongresszus után az ott hozott döntéseket elfogadva, a neológ irányzatba tagozódott be, azonban ebbe nem mindenki nyugodott bele és néhány család külön szervezte az imádkozásokat. A külön imádkozók 1886-ban megalapították az önálló autonóm orthodox izraelita hitközséget, a vallási élet vezetésével pedig 1894-ben Friedmann Ármint bízták meg. A rabbit egyébként, mint a vallásos környezetben általában, nem a polgári nevén szólították, hanem héber nevén, annak is a jiddis formájában, Reb Majse Hersnek hívták.

Sajnos működéséről csak igen kevés információ maradt ránk. Rabbihelyettesként, vagyis dájánként szolgált Újpesten, jámbor Talmud-tudós volt, de a hitszónoki funkciót is ellátta, és a korabeli feljegyzések alapján kiváló pedagógiai érzékkel is rendelkezett. Idős korára Munkácsra költözött, ahol végre semmi sem vonhatta el figyelmét a szent Tanokról és hátralevő életét teljesen a Talmud-tanulásnak szentelhette, ott alkotta meg a Talmud Béjcá traktátusához írt kommentárját az ünnepnapok törvényeiről, melyet 1925-ben adott ki (míves kidolgozású címoldalát lásd a cikk borítóképen). Munkácson szólította magához az Örökkévaló, sírja ennek köszönhetően maradt meg, ugyanis az újpesti zsidó temetőt az 1960-as években felszámolták (az exhumáció a Kozma utcai központi izraelita temető U parcellájába történt).

A korabeli orthodox hetilap, a Zsidó Ujság a következő rövid hírben számolt be Friedmann rabbi halálhíréről:

„Munkácson elhunyt R. Majse Hers Friedmann z. c. l. volt újpesti rabbi, aki az utóbbi időben Munkácson lakott. Szent életmódja és nagy Talmud-tudása közismert volt. A megdicsőült a nagynevű R. Jicchok Eizik Friedmann nyíregyházi rabbi fia és M’haram Schik [MáHáRáM Schick (Schick Móse, 1807–1879) huszti gáon – Cs. V.] egyik kedvenc tanítványa volt. 87 éves kort ért el. Spira főrabbi távollétében a megboldogultnak sógora Wieder Sólem nyíregyházi főrabbi búcsúztatta elsőnek, majd a rabbiság tagjai s végül az unoka: Halpert Salamon (Újpest) méltatták; mindannyian kiemelték hervadhatatlan érdemeit és igazi cádikhoz illő szent életét. A megdicsőült néhány év előtt kiadta »Hochono l’jajmtajv« c. művét a Bécó-ra.”

Érdekességképp megemlítendő, hogy később az újpesti neológ hitközségben működött egy névrokona, dr. Friedmann Dénes (1903–1945), aki sajnos mártírhalált halt az újpesti zsidók javarészével együtt. Friedmann Ármin rabbi édesapja, Friedmann Izsák (Jicchák Eizik, 1821–1894) nyíregyházi orthodox rabbi működése alatt pedig a nyíregyházi status quo ante hitközségben a szintén csak névrokon Friedmann Károly (Jákov Koppel, 1830–1905) volt a rabbi. Akkoriban úgy mondták, hogy ezek, a különböző irányzatú hitközségeket olyan messze vannak egymástól, hogy csupán a rabbijaik vezetékneve közös bennük. Reméljük, hogy azért ez nem volt ilyen sarkos!

 

Fakadjon áldás Reb Majse Hers Friedmann rabbi emlékéből!

 

 

Cseh Viktor

 

Források:

 

  1. Szilágyi-Windt László, Az újpesti zsidóság története. Tel Aviv: 1975.

„Hirek – Haláleset”, Zsidó Ujság, 1933. 9. évf. 31. szám, 11. o.

Megszakítás