Az Adva Központ felmérése szerint az izraeli munkavállalók jövedelme szoros összefüggésben áll az társadalmi-etnikai-nemi hovatartozással.

Az európai eredetű aseknáz zsidók keresnek a legjobban, őket az észak-afrikai és közel-keleti gyökerű szfárádi zsidók követik, majd az Etiópiából bevándoroltak következnek, s végül az arabok. A férfiak és nők fizetése között is nagy a különbség.

Egy másodgenerációs, tehát már Izraelben született, askenázi férfi átlagosan havi 16 961 sékelt (1.34 millió Ft) keres. Egy szintén másodgenerációs, de szfárádi családból származó férfi 13 291 (1 millió Ft) sékelt visz haza, azaz az előbbi összeg kétharmadát. Az etióp bevándorló pedig csak 8 247 sékelt (650 000 Ft) kap.  Az izraeli átlagfizetés egyébként 10 000 sékel (790 000 Ft) körül mozog.

Izrael arab állampolgárainak lényegesen alacsonyabb a fizetése. A férfiak 7 723 (609 000 Ft), a nők 5370 (424 000 Ft) sékelt keresnek. Ez utóbbi egyébként a minimálbér összegével egyezik meg.

A fenti összegek soknak tűnhetnek, ám Izraelben igen magas az árszínvonal.

A kutatók komoly problémának tartják a férfiak és nők fizetései között kialakult nagy különbséget, ez jelenleg 21.6%-ot jelent. Ez sokkal magasabb az OECD országokban átlagosan mért 13.8%-nál. Izrael mögött csupán Dél-Korea, Észtország és Japán áll a listán.

Pozitív fejleménynek tartják viszont azt a tényt, hogy 2000 óta folyamatosan nő a családok munkabérből származó jövedelme, és csökkent a segélyekből, nyugdíjból és egyéb juttatásokból eredő bevétel. Ezt a folyamatot segítette a többször megemelt minimálbér, a negatív személyi jövedelemadó bevezetése az alacsony fizetéssel bírók számára, és a támogatott munkahelyek számának növekedése.

A kutatók több olyan foglalkoztatási területet is megjelöltek, ahol különösen alacsonyak a bérek. Ezek a vendéglátás, a gondozás, az építőipar, a közlekedés, illetve az eladói és a biztonsági munkakörök. Izraelben az emberek 28.3%-a nem rendelkezik saját ingatlannal, és bérelt lakásban él. Arányuk egyre nagyobb a társadalomban, és évente összesen 15.7 milliárd sékelt fordítanak bérlésre.

“Ennek a felmérésnek kellene a választási kampány egyik központi témájának lennie, ám sajnos nem ez a helyzet. Az izraeli munkaerőpiac jelenlegi feltételei mellett nehéz tisztességes életszínvonalon élni. Hatalmas különbség van a start-up cégek világa és a periférián élők között. Az állam kötelessége lenne, hogy elindítson egy kiegyensúlyozottabb gazdaságfejlesztési programot az ország egész területén és a társadalom minden rétege számára.” – írták a kutatás résztvevői.

zsido.com

Forrás: JPost

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287