Az Ámnon sztori margójára

Az Ámnon sztori margójára

A Ros Hásánái Máchzor 236. oldalán, a legendás Ámnon rabbi sztorijába, hiba csúszott. Mint a Máchzorban közölt történet írója, kötelességemnek tartom az ott leírtakat helyesbíteni: az, aki a rabbit vallása elhagyására akarta kényszeríteni, majd szörnyű kínzásokkal meggyilkolta – nem a mainzi „választófejedelem” volt, hanem a mainzi püspök (angol forrásokban bishop, a magyar Zsidó Lexikonban [927. old.] érsek). Én magam a püspök kifejezést használtam, mivel ma, a húszadik század végén, semmi néven nevezendő okunk nincs, hogy ezt eltagadjuk. Szégyellje magát az, aki a gazságot elkövette (vagy annak szellemi rokonai), de nem az áldozat leszármazottai.

A tévedés alapja: a sztori alapjául szolgáló héber szöveg, ami a 13. században íródott. Ennek szerzője a „hegmon” kifejezést használja, ami urat, uraságot és átvitt értelemben vezetőt, vezért is jelent (Rási is, a Talmudban [Bráchot 32b.], így értelmezi). Aki azonban a történelmet csak egy kissé is ismeri, az tudja hogy Mainzban, akárcsak sok helyen másutt is – éppen a világi vezetők voltak azok, akik nem ritkán védelmet nyújtottak a klérus által üldözött zsidóknak, persze nem a zsidóság iránt érzett szeretet (Áhávát Jiszráél) miatt, pláne nem a „szeretet egyházának” hatására, hanem önös gazdasági-politikai érdekekből.

Így volt ez Mainzban is, ahol már az ezredforduló előtt kényszerítette a zsidókat Frigyes hercegprímás (917–954) az erőszakos áttérésre, azzal fenyegetőzve, hogy kiűzeti őket a városból. Később a keresztes hadjáratok során, nemegyszer nyertek a mainzi zsidók védelmet a város világi vezetőitől a „szent pogrom” szervezőivel szemben. Ennek tudatában igencsak valószínű, hogy az Or Záruá szerzője, aki a sztorit lejegyezte, szándékosan használta a ködös „hegmon” kifejezést. Ma ez bennünket nem kötelez, ahogy nem kötelezi az amerikai Artscroll Máchzorokat sem, ahol a bishop kifejezést használják (ld. még Encyclopedia Judaica, reb Amnon) és ahogy nem kötelezte 1929-ben az Ujvári Péter szerkesztette Zsidó Lexikont sem (érsek).

Régi magyar-zsidó forrásokban (Máchzorokban) láttam az ominózus „választófejedelem” kifejezést – érthető és sajnálatos okokból. Ezen ma már túl vagyunk.

Naftali Kraus