A vállalkozás nem reménytelen, ám rendkívül magas költséggel jár.

A koronavírus-járvány kitörése óta szinte megszűnt a légiközlekedés. Az izraeli Ben-Gurion repülőtér egyáltalán nem fogad külföldről érkező kereskedelmi járatokat, így turisták sem érkeznek. Sok amerikai és nyugat-európai vallásos zsidó azonban úgy rendelkezett, hogy haláluk után mindenképpen a Szentföldön szeretnének nyugodni, s családjaik most mindent megtesznek azért, hogy a földi maradványaikat valahogy mégis eljuttassák Izraelbe.

E törekvés oka, hogy zsidó hagyományban ősidőktől fogva nagyra becsült, szent cselekedetnek számít, ha egy diaszpórában élő zsidót a halála után Izrael földjében helyeznek nyugalomra. Olyannyira így van ez, hogy a holttest Izraelbe utaztatása miatt még a temetés késleltetése is megengedett, noha a zsidó törvények előírják a halál beállta utáni lehető leggyorsabb temetést. Nem véletlen, hogy a történelem során oly sokan – köztük jelentős rabbik – azt kérték végrendeletükben, hogy Izrael földjében hantolják el földi maradványaikat. A régi időkben voltak olyanok, akik idős korukban azért települtek át a Szentföldre, hogy ott érje őket a halál és bizonyosan ott legyenek eltemetve. Manapság, amikor általában gyorsan és egyszerűen lebonyolítható a dolog, az amerikai és nyugat-európai zsidók közül nagyon sokan élnek ezzel a lehetőséggel, és akár több tízezer dollárt – vagy a járvány idején még ennél is többet – szánnak e célra.

Március közepe és április közepe között összesen 151 külföldi zsidó holtteste érkezett Izraelbe, kereskedelmi járaton, illetve magánrepülőgéppel. Az izraeli Vallásügyi Minisztérium közlése szerint ez igen nagy ugrás az előző évi számokhoz képest. Ez nem meglepő annak tudatában, hogy az amerikai ortodox közösséget különösen súlyosan érintette a koronavírus, és számos neves rabbi is az áldozatok között van. A vírus áldozatainak szállítására különleges szabályok vonatkoznak, melyek csak tovább növelik a költségeket.

Az izraeli temetőknek is nehézséget okoz a hirtelen megnövekedett igény és kénytelenek szinte napi 24 órában végezni a temetéseket. Mindeközben az egyre szigorodó járványügyi szabályokat is be kell tartaniuk, illetve tartatniuk. „Még éjjel kettőkor is temetünk” – mondta Menáchem Lubinsky, a jeruzsálemi Olajfák-hegyén működő ősi temetőt felügyelő bizottság társelnöke, és hozzátette azt is, hogy a szállítási költségek teljesen elszabadultak az utóbbi időben. „Néhány napja három vagy négy amerikai család állt össze, hogy kibéreljen egy magángépet. 660 000 dollárt (218 millió Ft) fizettek összesen”.

A járvány kitörése előtt az El-Al vagy az amerikai United Airlines járatain szállították a koporsókat az Egyesült Államokból Izraelbe, de azóta egyik légitársaság sem működtet járatokat a két ország között. További nehézséget okoz, hogy bárki, aki külföldről lép be Izraelbe, 14 napra köteles karanténba vonulni, tehát a halottat kísérő rokon nagy eséllyel nem is vehet részt személyesen a búcsúztatáson. A Talmud (Ketuvot 111a) azonban azt írja, hogy Izrael földje bűnbocsánatot ad a benne nyugvóknak és  „akit Izrael földjébe temetnek, az olyan, mintha az oltár alá temetnék” – ez pedig elég nyomós indok a vallásos zsidó számára, hogy még a jelenlegi helyzetben is mindent elkövessenek a szentföldi temetés érdekében.

zsido.com

Forrás: JPost