A fejéhez szegezett pisztoly ellenére sem adta fel zsidó katonáit.

Roddie Edmonts, amerikai tiszt 1944 végén német hadifogságba esett 1292 katonájával együtt. A katonák közül kétszázan voltak zsidók. A keleti fronton a nácik általában vagy azonnal kivégezték a fogságukba esett zsidó katonákat, vagy koncentrációs táborba küldték őket. A nyugati fronton elfogottakat a bergai munkatáborba küldték, ahol minimális esély volt a túlélésre.

Az amerikai hadsereg előírta zsidó katonái számára, hogy fogságba esésük esetén semmisítenek meg minden olyan tárgyat, mely utalhat a származásukra. Ezek közé tartozott a katonák nyakában lógó dögcédula is, melyen a “H” (Hebrew) jelzés utalt viselője hovatartozására.

“Miután a német páncélosok bekerítettek minket, megadtuk magunkat, hogy elejét vegyük a mészárlásnak. Étlen-szomjan meneteltettek bennünket. Csak néhány kockacukrot ettünk és a pocsolyákból ittunk”. – idézte fel naplójában Edmonts.

A ziegenhaimi fogolytáborba kerültek, ahol már 50 000 szövetséges hadifoglyot őriztek. Egyik nap a németek megparancsolták, hogy másnap reggel minden zsidó fogoly álljon ki a barakkok elé. Edmonts tudta, mi vár a zsidó katonákra, ezért megtagadta a parancsot. Másnap reggel minden katona a barakkok előtt sorakozott. Ekkor a táborparancsnok Edmontstól, a rangidős tiszttől követelte, hogy nevezze meg a zsidókat. “Mi itt mindannyian zsidók vagyunk.” – hangzott a válasz. A parancsnok ekkor pisztolyt szegezett Edmonts fejéhez és megismételte követelését. “A Genfi Konvenciónak megfelelően csak a nevünket, rangunkat és sorszámunkat vagyunk kötelesek közölni. Ha most lelő, akkor mindannyiunkat le kell lőnie. Ez esetben viszont háborús bűnökért felel a háború után.” – felelte. A táborparancsnok – a bátor kiállás hatására és a már egyértelműen közelgő német vereség tudatában – visszavonult, és a zsidók megmenekültek.

A ziegenhaini fogolytábor
A ziegenhaini fogolytábor
Edmonts fia kiemelte a katonák hősiességét is: “Amikor apám elhatározta, hogy nem adják ki zsidó bajtársaikat, a katonák mondhattak volna nemet is. Amikor apám fejéhez pisztolyt szegeztek, valaki kiléphetett volna a sorból, és rámutathatott volna a zsidókra. De senki sem tette. Kiálltak egymásért. Mind az 1292-en hősök voltak.”

Az amerikaiak száz nappal később szabadultak fel, már közel az éhhalálhoz. Edmonts hazatért szüleihez Knoxville-be. Később Koreába vezényelték, majd leszerelt, és családot alapított. Háborús élményeiről senkivel sem beszélt, hiába kérlelték gyermekei. “Fiam, vannak dolgok, melyekről nem szeretnék beszélni.” – zárta le mindig az ügyet.

Később egyik unokája járt utána nagyapja háborús karrierjének, egy főiskolai feladatára készülve. Nagyanyja adta kezébe férje naplóját, melyet a fogolytáborban vezetett. Megdöbbentek, amikor egy igazi hős alakja bontakozott ki a leírtakból, aki ráadásul olyan szerény volt, hogy soha nem említette senkinek, mit is tett. Olyan vezető volt, aki nem kért olyat alárendeltjeitől, amit ő maga ne tett volna meg.

“Hívő ember volt. Soha nem büszkélkedett semmivel, csak Istennel. Meg talán a két fiával. Az ő története arról szól, hogy a szeretet a legfontosabb, függetlenül attól, hogy milyen elvek szerint élünk, vagy miben hiszünk. Apám ellenállt az elnyomásnak és kiált az emberiességért, a tisztességért és az életért. Vagy mindannyian, vagy senki közülünk.”  – mondta egyik fia, a lelkipásztorként működő Chris.

Amerikai hadifoglyok
Amerikai hadifoglyok
Hősiességéért a világ igazinak emléket állító “Jewish Foundation for the Righteous” alapítvány a “Yehi Or” (Legyen világosság) díjjal tüntette ki posztumusz az 1985-ben elhunyt Edmontsot. A Jád Vásem Intézet pedig a Világ Igazai kitüntetést adományozta számára. Ő az egyetlen a kitüntetettek közül, aki amerikai zsidók életét mentette meg.

“Az évek során sok embermentő történetét ismertük meg, de Roddie Edmonts kiállása 200 zsidó katonája mellett egyedülálló eset. Sajnálatos módon csak halála után tudtuk kitüntetni, de reméljük a Yehi Or-díj kifejezi népünk iránta érzett háláját és nagyrabecsülését.” – mondta az alapítvány elnöke, Harvey Schulweis.

Roddie Edmonts
Roddie Edmonts
“Nagyon találó a díj elnevezése. Legyen világosság. Apám valóban bevilágította a körülötte lévő teret. Amikor elment, mindig azt kívántuk, bár velünk maradna még.” – mondta Chris.

Forrás: Times of Israel