Menachem Posner bejegyzése

Menachem Posner chicagói rabbi, a Chabad.org egyik munkatársa összefoglalta, hogy melyek azok a rituális tárgyak, amelyek egyetlen zsidó háztartásból sem hiányozhatnak.

1. A mezüzék

Az első tárgy, ami jelzi, hogy zsidó otthonba lépünk, az a bejárati ajtó jobboldali ajtófélfájának felső harmadában elhelyezett hosszúkás tok, ami egy pergamentekercset rejt. Ez a tárgy nem más mint a mezüze, melynek tokja lehet fából, különféle fémekből, műanyagból vagy akár kerámiából is. A díszítés mellett a tok legfőbb feladata, hogy megvédje a nedvességtől a benne lévő kis tekercset, amelyet csak szakértő írnok, úgynevezett szófer írhat. A mezüze szövege Izrael népének hitvallását, a Smá Jiszáél… kezdetű imát tartalmazza, amely magyarul így hangzik:

„Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló egy! Szeresd tehát az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész erőddel. És legyenek ezek az igék, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben. Vésd be azokat gyermekeidnek és beszélj róluk, mikor ülsz házadban, mikor jársz az úton, mikor lefekszel és mikor fölkelsz. Kösd azokat jelül kezedre és legyenek homlokkötőül szemeid között. És írd azokat házad ajtófeleire és kapuidra.” (5Mózes 6:4–9.)

„És lesz, ha hallgattok parancsolataimra amelyeket én ma nektek parancsolok, hogy szeressétek az Örökkévalót, a ti Isteneteket, hogy szolgáljátok őt egész szívetekkel és egész lelketekkel, akkor megadom országotok esőjét annak idejében, az őszi esőt és a tavaszi esőt, és betakarítod gabonádat, mustodat és olajadat. És adok füvet meződön barmodnak és te eszel és jóllaksz. Őrizkedjetek, hogy el ne csábíttassék szívetek, és ti eltértek és szolgáltok más isteneket és leborultok előttük; akkor fölgerjed az Örökkévaló haragja ellenetek és elzárja az eget, hogy ne legyen eső és a föld ne adja meg termését; és ti elvesztek hamar a jó országból, melyet az Örökkévaló nektek ad. Vegyétek azért eme szavaimat szívetekre és lelketekre, és kössétek azokat jelül kezetekre és legyenek homlokkötőül szemeitek között. Tanítsátok meg azokra gyermekeiteket, beszélvén azokról, mikor ülsz házadban, mikor jársz az úton, mikor lefekszel és mikor fölkelsz. És írd azokat házad ajtófeleire és kapuidra. Hogy sokasodjanak napjaid és gyermekeitek napjai a földön, melyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek, hogy nekik adja, mint az ég napjai a föld fölött.” (5Mózes 11:13–21.)

Mezüzét nemcsak a bejárati ajtón, hanem a lakás összes helyiségének ajtaján találni, kivéve a vizes helyiségeket, illetve azokat az ajtókat, amelyek kisebb gardróbba vezetnek.

Felkerült a mezüze a 400 éves ukrán zsinagóga bejáratára

Keresés:

Felkerült a mezüze a 400 éves ukrán zsinagóga bejáratára

A Maharsha zsinagóga a holokauszt idején megrongálódott, a háború után raktárnak használták, mint annyi más megmaradt zsinagógát a mai Ukrajna területén. Jövőre már Tóra-tekercs is érkezhet a megújuló épületbe. Az Osztrohban tallálható zsinagógában 2016-ban indult el a felújítás, amelyet egy helyi aktivista vezetett. 2017 márciusában készült el az új tető. A szűkös anyagi források ellenére … Olvass tovább

2. Kétfüles kézleöntő

Ezt a rituális edényt, amelyek az ágy melletti lavórban, illetve a vízcsapoknál található jiddisül kvortnak, arámiul és héberül pedig nátlának nevezik. A kvortot elsősorban az ébredés utáni, a mosdóhasználat utáni, a zsinagógába lépés előtti, illetve a kenyérevés előtti rituális kézleöntésre használjuk.

Fontos a két fogantyú megléte, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a már leöntött és így rituálisan megtisztított kéz ne szennyeződjön be újból – ezért szokás háromszor-háromszor váltva leönteni a kezeket. 

3. Adománygyűjtő persely

A rászorulóknak történő adományozás a zsidóságban cedáká néven ismert és központi szerepet játszik a vallásban. A legtöbb vallásos zsidó otthonban található pénzgyűjtő persely, amelyet jiddisül piskének is szoktak hívni. 

Általában a konyhában szokott állni, vagy a sábeszi gyertyatartó mellett helyezik el, hogy a család életébe beépüljön az adományozás szép szokása. Készülhet bármiből, de jellemző, hogy a dobozra rá van írva a héber cedáká szó. A perselyeket időnként kiürítik és különféle nemes célokra ajánlják fel, vagy csak egyszerűen a zsinagógai perselybe ürítik, hogy onnét a megfelelő helyre kerüljön.

4. Ketuba

A ketuba az az ősi arámi nyelven írt házassági szerződés, amely felsorolja a férj kötelességeit a feleségével szemben. Vannak kézzel írott és nyomtatott verziói is, a legváltozatosabb díszítésekkel is készülhetnek, melyeket sokszor a falra szoktak akasztani. Az egyszerűbbeket akár egy fiók mélyén is lehet őrizni, azonban fontos, hogy a házaspár tudja, hogy hol van a ketubája, mert a zsidó bölcsek úgy rendelkeztek, hogy ha hiányzik, elvész a ketuba, akkor a pár nem élhet addig együtt, míg az újból elő nem kerül, vagy nem pótolják.

Ezért olvassák fel a zsidó esküvőn a ketubát

A zsidó esküvő szigorúan meghatározott szabályok szerint, előre felállított rendben zajlik.

5. Tálesz

A Tóra előírja, hogy a férfiak viseljenek rojtokat (ciceszt) a ruhájuk négy sarkán:

„És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik, hogy készítsenek maguknak rojtot ruháik szögleteire nemzedékeiken át; és tegyenek a szöglet rojtjára kék bíbor zsinórt. És legyen nektek rojt gyanánt, hogy lássátok azt és megemlékezzetek az Örökkévaló minden parancsairól és megtegyétek azokat, hogy el ne térjetek szívetek és szemeitek után melyek után paráználkodva járnátok; hogy megemlékezzetek és megtegyétek minden parancsolataimat és szentek legyetek a ti Isteneteknek. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy legyek nektek Istenetek; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.” (4Mózes 15:37–41.)

Mivel ma már nem igazán készülnek négysarkú ruhák, ezért ezt a micvát kétféleképpen lehet gyakorolni. Az egyik megoldás, hogy a férfiak (valójában már három éves kortól) a ruhájuk alatt tálisz kátánt, kis táleszt vagy egyszerűen mondva ciceszt hordanak, a másik módszer pedig, hogy a reggeli ima idején a házas férfiak imalepelbe burkolóznak. Az imalepel jellemzően gyapjúból készül (fekete vagy kék csíkok vannak rajta) és a négy sarkán ciceszek lógnak.

Szabad sábeszkor táleszt hajtogatni?

A válasz természetesen érdekes és körültekintő, több oldalról is megvizsgálja a kérdést.

6. Tfilin

A Tóra előírja, hogy 13 éves kor felett a zsidó férfiak – szombat és ünnepnapok, illetve egyes közösségekben a félünnepek

A set of gassos (lit. “thick”, made from cow hide rather than sheep hide), single leather piece, tefillin in the Ashkanazi tradition

kivételével – minden nap kössenek karjukra és fejükre tfilint, bőrszalagokra erősített két bőrdobozkát, amely a mezüzéhez hasonlóan megírt Tóra-részleteket foglalnak magukba.

A fényes feketére festett tfilint használat után – sokszor a tálesszal együtt – egy jellemzően bársonyból készült tasakban tárolják.

7. Könyvek

Nem hiába szokás a zsidókat a „könyv népeként” is emlegetni. A Tóra tanulmányozása micva, melyet nem csak a Tóra, de más vallási könyvek olvasásával is lehet teljesíteni. A vallásos zsidó otthon fő eleme a házi könyvtár, melyben a Chumáson, vagyis Mózes öt könyve mellett vannak a hétköznapi imakönyvek, vagyis szidúrok, nagyünnepi imakönyvek vagyis máchzorok, a zsidó életet szabályozó törvénykönyv, a Sulchán Áruch, illetve a Talmud vaskos fóliánsai és rabbik Tóra-magyarázatai és még sok hasonló vallási témájú könyv.

Minden zsidó családnak legyenek zsidó könyvei

Tegnap volt a könyvkedvelők napja, ami arra buzdítja a családokat, hogy olvassanak többet.

8. Szombati gyertyatartók

Péntek késő délután, a sábesz bejövetele előtt elsősorban a ház asszonya és a lányok lobbantják fel a szombati fényeket. A házas nők kettőt (vagy ha gyermekeik után is gyújtanak akkor annyival többet), a hajadonok pedig egy gyertyát gyújtanak meg. A gyertyákhoz szokás szép tartókat vásárolni, vagy a családtól örökölt antik tárgyakat használni, hogy így a gyertyagyújtást még ünnepélyesebbé tegyék.

9. Kidus pohár

A szombati és ünnepi étkezések kidussal kezdődnek, amelynek során egy pohár borra vagy szőlőlére mondanak áldást. A vallásos háztartásokban erre a célra egy díszes serleget használnak, amelyet jiddisül bechernek is szokás nevezni. Némelyik talpas pohár formájú, mint a borospoharak többsége, míg más fajták szár nélküliek. Anyagukat tekintve még változatosabbak lehetnek, a legelegánsabb változat az ezüst becher. Jellemzően szőlőfürtökkel vagy a boráldás kalligrafikus motívumaival díszítik a serlegeket, amelyeket vitrinben szokás tárolni.

10. Bárchesz takaró és tartozékai

Miután elhangzott a kidus, és mindenki ivott a megáldott borból vagy szőlőléből, akkor következik a rituális kézleöntés, majd a bárcheszevés. A két bárcheszt, vagy héberül chálát szokás egy külön erre a célra készített vágódeszkán tartani és egy szép kendővel – jiddisül chálá dekel – letakarni. Noha ezekre a tárgyakra nem vonatkozik specifikus vallási követelmény, sokan használnak olyan deszkát és kést, amelyre szombatról szóló idézeteket vésnek vagy gravíroznak.

Minden a bárheszről

A bárchesz fonott kalács, melyet sábátkor és ünnepnapokon fogyasztunk. A bárchesz képezi az ünnepi lakomák alapját, az ünnepnapot megszentelő kidus egyik fontos eleme (a bor mellett). A háláchá szerint ha valakinek nincs pénze borra és bárcheszre, akkor elhagyhatja a bort, és a bárchesz fölött kell elmondania a kidust. Szombaton három, ünnepnapokon két lakomát tartunk, alkalmanként … Olvass tovább

11. Szédertál

Az egyetlen zsidó ünnep, amikor még sábeszkor sem kerül bárchesz az asztalra, az a pászah, amikor tilos mindenféle chámec, vagyis kovászos fogyasztása. Ilyenkor szokás kerek szédertálakat, úgynevezett keárát használni, amelyre a széderesték hat szimbolikus ételét és a maceszt helyezik. A szédereste használt három maceszt szokás a külön erre az alkalomra készített háromzsebű macesztakaróba helyezni, amellyel a tálat is lefedik.

12. Sófár

A ros hásáná vagyis a zsidó újév fő micvája a sófárfújás. A sófár egy ősi hangszer, amelyet kóser állat szarvából, leggyakrabbak kosszarvból faragnak ki. A sófárfújás a reggeli istentisztelet része, azonban azoknak, akik ismerik a fújás szabályait, szokott lenni saját sófárjuk is, amelyet akár az otthonukban is megfújhatnak, hogy olyanok is hallhassák, s így teljesítsék a micvát, akik valamiért nem jutottak el a zsinagógába.

Az újévi ünnep tartozékai: a sófár

Közeleg a zsidó újév, ros hásáná. Az elkövetkező napokban az ünneppel kapcsolatos tárgyakat-fogalmakat mutatunk be olvasóinknak. Sorozatunk első tárgya a sófár, amely már a ros hásánához vezető napokon is szerepet kap minden reggel a zsinagógákban. Mi a sófár? A sófár egy kóser állat kitisztított szarva. Ros hásáná, a zsidó újév központi micvája a sófárfújás meghallgatása … Olvass tovább

13. Etrog és luláv tartók

A sátorban való étkezés mellett, szukkot ünnepének másik fő parancsolata, hogy négyféle növényből – árbá minim – kell csokrot

Hand holding an esrog
Aaron Eliezer Pilchick

készíteni:

„És vegyetek magatoknak az első napon díszes fa gyümölcsét, pálmaágakat, sűrű lombú fának ágát, folyópart menti fűzfaágat.” (3Mózes 23:40.) 

A luláv (datolyapálmaág), a hádászim (mirtuszágak), árávot (fűzfaágak) és az etrog (citrusgyümölcs) jellemzően egyszerű műanyagtartóban, illetve szivaccsal bélelt dobozban kapható, amely megvédi őket a sérülésektől. Sokan azonban úgy döntenek, hogy az árbá minimet szép tokba helyezik és abban hordozzák magukkal. Az etrogtartók dobozaiból a legszebbek ezüstből készülnek.

14. Hanukia

Hanuka szeretett ünnepén minden este egyel több lángot lobbantanak fel a zsidó otthonokban, hogy az utolsó nap végül nyolc gyertya fénye világítson.

A hanukai gyertyákat egy kilencágú gyertyatartó, az úgynevezett hanukia tartja, amelyen a nyolc ünnepi gyertya mellett egy kilencedik is található, az úgynevezett sámesz, amelynek segítségével a micva-gyertyákat gyújtják meg.

A hanukia kiképzése attól függően is változhat, hogy olajos mécseseket, vagy viaszgyertyákat helyeznek bele. Az anyaghasználatát és díszítését tekintve igen változatos darabok léteznek, az egyetlen követelmény, hogy a gyertyatartó foglalatok egyenes sorban és egy szinten helyezkedjenek el.

Báál Sém Tov hanukiája

Ismerje meg Báál Sém Tov hanukiáját és, hogy milyen tradíciót követett a tanító.

15. Trenderli

Hanuka hagyományos játéka a trenderli, más néven dreidel, illetve héberül szevivon. A négy oldalú pörgettyű minden oldalán egy-egy héber betű található, amely az alábbi héber mondat „nesz gádol hájá sám/po” („Nagy csoda történt ott/itt”) négy szavának kezdőbetűit jelöli. Külön érdekesség, hogy az utolsó betű más a diaszpórában és más a Szentföldön, míg az előbbinél az „ott” (sin kezdőbetűvel), utóbbinál az „itt” (péj kezdőbetűvel) szó szerepel, hiszen a csoda a Szentföldön történt.

A játék kezdetén mindenki azonos mennyiségű „fizetőeszközt” kap, csokoládépénzt, cukorkát, babot stb. A héber betűk egy-egy jiddis szót is rejtenek, melyek egyben a szabályokat adják: „nun”, nist, vagyis semmi, „gimel”, gánc, vagyis egész, „hé”, hálb, vagyis fél, „sin”, stell ájn, vagyis tegyél be egyet. A játék addig folytatódik, míg valaki be nem gyűjti az összes fizetőeszközt.

Az ünnep kellékei: trenderli

Nem nehéz megtanulni a használatát, viszont sok csokoládéra van hozzá szükség. Hajrá!

16. Megila

A megila héberül tekercset jelent, amely Eszter-könyvére utal. A szöveget purim estéjén és másnapján olvassák fel a közösségekben. Mivel a tekercs kóser felolvasása meglehetősen sok gyakorlást igényel, ezért a legtöbb ember nem vásárol magának külön kóser megilát, hanem nyomtatott változatot használ és abból követi a felolvasót. 

17. Havdala kellékek

Amikor véget ér a szombat, akkor havdala – „elválasztás” – imát mondanak, mely kifejezi, hogy a sábesz mennyire egyedi és elkülönül a hétköznapoktól. A meghitt szertartást bor, érdes illatú fűszerek (beszámim) és tűz, vagyis égő fonott gyertya mellett végzik.

A havdalához szükséges három eszközt szokás díszes szettként egyesíteni, amelyben a  fűszertartót sokszor zászlós torony alakúra formázzák, amelynek rácsos ablakocskáin keresztül lehet beleszippantani az illatos fűszerbe. 

18. Kipa

A vallásos zsidó férfiak befedik a fejüket, hogy mindig emlékezzenek: Isten körülöttük van. A kis sapka szerű fejfedőt kipának, vagy jiddisük jármülkének nevezik. Gyakori, hogy olyan jeles eseményekre mint az esküvő vagy a bár micvó, a szervező család egyedi kipát készíttet ajándékba, amelyre ráírják az ünnep dátumát és az ünnepelt vagy ünnepeltek nevét is.

Bevezetjük önöket a zsidó fejfedők labirintusába

A befedett fej évezredek óta a vallásos zsidók egyik jellegzetes szimbóluma.

19. Bencser

A vallásos zsidók rövid áldást mondanak étkezés előtt és egy hosszabbat utána. A zsidó otthonok étkezőjének ezért állandó tartozéka egy kisebb könyvecske, amelyet jiddisül bencsernek neveznek és amely azokat az áldásokat, illetve imákat, énekeket tartalmazza, amik a szombati étkezést kísérik. A kipákhoz hasonlóan szokás bencsereket is készíttetni egy-egy emlékezetesebb napra.

Fotó: Chabad Twitter

Rituális tárgyak, amelyek egyetlen zsidó háztartásból sem hiányozhatnak

Menachem Posner chicagói rabbi, a Chabad.org egyik munkatársa összefoglalta, hogy melyek azok a rituális tárgyak, amelyek egyetlen zsidó háztartásból sem hiányozhatnak.

1. A mezüzék

Az első tárgy, ami jelzi, hogy zsidó otthonba lépünk, az a bejárati ajtó jobboldali ajtófélfájának felső harmadában elhelyezett hosszúkás tok, ami egy pergamentekercset rejt. Ez a tárgy nem más mint a mezüze, melynek tokja lehet fából, különféle fémekből, műanyagból vagy akár kerámiából is. A díszítés mellett a tok legfőbb feladata, hogy megvédje a nedvességtől a benne lévő kis tekercset, amelyet csak szakértő írnok, úgynevezett szófer írhat. A mezüze szövege Izrael népének hitvallását, a Smá Jiszáél… kezdetű imát tartalmazza, amely magyarul így hangzik:

„Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló egy! Szeresd tehát az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész erőddel. És legyenek ezek az igék, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben. Vésd be azokat gyermekeidnek és beszélj róluk, mikor ülsz házadban, mikor jársz az úton, mikor lefekszel és mikor fölkelsz. Kösd azokat jelül kezedre és legyenek homlokkötőül szemeid között. És írd azokat házad ajtófeleire és kapuidra.” (5Mózes 6:4–9.)

„És lesz, ha hallgattok parancsolataimra amelyeket én ma nektek parancsolok, hogy szeressétek az Örökkévalót, a ti Isteneteket, hogy szolgáljátok őt egész szívetekkel és egész lelketekkel, akkor megadom országotok esőjét annak idejében, az őszi esőt és a tavaszi esőt, és betakarítod gabonádat, mustodat és olajadat. És adok füvet meződön barmodnak és te eszel és jóllaksz. Őrizkedjetek, hogy el ne csábíttassék szívetek, és ti eltértek és szolgáltok más isteneket és leborultok előttük; akkor fölgerjed az Örökkévaló haragja ellenetek és elzárja az eget, hogy ne legyen eső és a föld ne adja meg termését; és ti elvesztek hamar a jó országból, melyet az Örökkévaló nektek ad. Vegyétek azért eme szavaimat szívetekre és lelketekre, és kössétek azokat jelül kezetekre és legyenek homlokkötőül szemeitek között. Tanítsátok meg azokra gyermekeiteket, beszélvén azokról, mikor ülsz házadban, mikor jársz az úton, mikor lefekszel és mikor fölkelsz. És írd azokat házad ajtófeleire és kapuidra. Hogy sokasodjanak napjaid és gyermekeitek napjai a földön, melyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek, hogy nekik adja, mint az ég napjai a föld fölött.” (5Mózes 11:13–21.)

Mezüzét nemcsak a bejárati ajtón, hanem a lakás összes helyiségének ajtaján találni, kivéve a vizes helyiségeket, illetve azokat az ajtókat, amelyek kisebb gardróbba vezetnek.

Felkerült a mezüze a 400 éves ukrán zsinagóga bejáratára

A Maharsha zsinagóga a holokauszt idején megrongálódott, a háború után raktárnak használták, mint annyi más megmaradt zsinagógát a mai Ukrajna területén. Jövőre már Tóra-tekercs is érkezhet a megújuló épületbe. Az Osztrohban tallálható zsinagógában 2016-ban indult el a felújítás, amelyet egy helyi aktivista vezetett. 2017 márciusában készült el az új tető. A szűkös anyagi források ellenére … Olvass tovább

2. Kétfüles kézleöntő

Ezt a rituális edényt, amelyek az ágy melletti lavórban, illetve a vízcsapoknál található jiddisül kvortnak, arámiul és héberül pedig nátlának nevezik. A kvortot elsősorban az ébredés utáni, a mosdóhasználat utáni, a zsinagógába lépés előtti, illetve a kenyérevés előtti rituális kézleöntésre használjuk.

Fontos a két fogantyú megléte, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a már leöntött és így rituálisan megtisztított kéz ne szennyeződjön be újból – ezért szokás háromszor-háromszor váltva leönteni a kezeket. 

3. Adománygyűjtő persely

A rászorulóknak történő adományozás a zsidóságban cedáká néven ismert és központi szerepet játszik a vallásban. A legtöbb vallásos zsidó otthonban található pénzgyűjtő persely, amelyet jiddisül piskének is szoktak hívni. 

Általában a konyhában szokott állni, vagy a sábeszi gyertyatartó mellett helyezik el, hogy a család életébe beépüljön az adományozás szép szokása. Készülhet bármiből, de jellemző, hogy a dobozra rá van írva a héber cedáká szó. A perselyeket időnként kiürítik és különféle nemes célokra ajánlják fel, vagy csak egyszerűen a zsinagógai perselybe ürítik, hogy onnét a megfelelő helyre kerüljön.

4. Ketuba

A ketuba az az ősi arámi nyelven írt házassági szerződés, amely felsorolja a férj kötelességeit a feleségével szemben. Vannak kézzel írott és nyomtatott verziói is, a legváltozatosabb díszítésekkel is készülhetnek, melyeket sokszor a falra szoktak akasztani. Az egyszerűbbeket akár egy fiók mélyén is lehet őrizni, azonban fontos, hogy a házaspár tudja, hogy hol van a ketubája, mert a zsidó bölcsek úgy rendelkeztek, hogy ha hiányzik, elvész a ketuba, akkor a pár nem élhet addig együtt, míg az újból elő nem kerül, vagy nem pótolják.

Ezért olvassák fel a zsidó esküvőn a ketubát

A zsidó esküvő szigorúan meghatározott szabályok szerint, előre felállított rendben zajlik.

5. Tálesz

A Tóra előírja, hogy a férfiak viseljenek rojtokat (ciceszt) a ruhájuk négy sarkán:

„És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik, hogy készítsenek maguknak rojtot ruháik szögleteire nemzedékeiken át; és tegyenek a szöglet rojtjára kék bíbor zsinórt. És legyen nektek rojt gyanánt, hogy lássátok azt és megemlékezzetek az Örökkévaló minden parancsairól és megtegyétek azokat, hogy el ne térjetek szívetek és szemeitek után melyek után paráználkodva járnátok; hogy megemlékezzetek és megtegyétek minden parancsolataimat és szentek legyetek a ti Isteneteknek. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy legyek nektek Istenetek; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.” (4Mózes 15:37–41.)

Mivel ma már nem igazán készülnek négysarkú ruhák, ezért ezt a micvát kétféleképpen lehet gyakorolni. Az egyik megoldás, hogy a férfiak (valójában már három éves kortól) a ruhájuk alatt tálisz kátánt, kis táleszt vagy egyszerűen mondva ciceszt hordanak, a másik módszer pedig, hogy a reggeli ima idején a házas férfiak imalepelbe burkolóznak. Az imalepel jellemzően gyapjúból készül (fekete vagy kék csíkok vannak rajta) és a négy sarkán ciceszek lógnak.

Szabad sábeszkor táleszt hajtogatni?

A válasz természetesen érdekes és körültekintő, több oldalról is megvizsgálja a kérdést.

6. Tfilin

A Tóra előírja, hogy 13 éves kor felett a zsidó férfiak – szombat és ünnepnapok, illetve egyes közösségekben a félünnepek

A set of gassos (lit. “thick”, made from cow hide rather than sheep hide), single leather piece, tefillin in the Ashkanazi tradition

kivételével – minden nap kössenek karjukra és fejükre tfilint, bőrszalagokra erősített két bőrdobozkát, amely a mezüzéhez hasonlóan megírt Tóra-részleteket foglalnak magukba.

A fényes feketére festett tfilint használat után – sokszor a tálesszal együtt – egy jellemzően bársonyból készült tasakban tárolják.

7. Könyvek

Nem hiába szokás a zsidókat a „könyv népeként” is emlegetni. A Tóra tanulmányozása micva, melyet nem csak a Tóra, de más vallási könyvek olvasásával is lehet teljesíteni. A vallásos zsidó otthon fő eleme a házi könyvtár, melyben a Chumáson, vagyis Mózes öt könyve mellett vannak a hétköznapi imakönyvek, vagyis szidúrok, nagyünnepi imakönyvek vagyis máchzorok, a zsidó életet szabályozó törvénykönyv, a Sulchán Áruch, illetve a Talmud vaskos fóliánsai és rabbik Tóra-magyarázatai és még sok hasonló vallási témájú könyv.

Minden zsidó családnak legyenek zsidó könyvei

Tegnap volt a könyvkedvelők napja, ami arra buzdítja a családokat, hogy olvassanak többet.

8. Szombati gyertyatartók

Péntek késő délután, a sábesz bejövetele előtt elsősorban a ház asszonya és a lányok lobbantják fel a szombati fényeket. A házas nők kettőt (vagy ha gyermekeik után is gyújtanak akkor annyival többet), a hajadonok pedig egy gyertyát gyújtanak meg. A gyertyákhoz szokás szép tartókat vásárolni, vagy a családtól örökölt antik tárgyakat használni, hogy így a gyertyagyújtást még ünnepélyesebbé tegyék.

9. Kidus pohár

A szombati és ünnepi étkezések kidussal kezdődnek, amelynek során egy pohár borra vagy szőlőlére mondanak áldást. A vallásos háztartásokban erre a célra egy díszes serleget használnak, amelyet jiddisül bechernek is szokás nevezni. Némelyik talpas pohár formájú, mint a borospoharak többsége, míg más fajták szár nélküliek. Anyagukat tekintve még változatosabbak lehetnek, a legelegánsabb változat az ezüst becher. Jellemzően szőlőfürtökkel vagy a boráldás kalligrafikus motívumaival díszítik a serlegeket, amelyeket vitrinben szokás tárolni.

10. Bárchesz takaró és tartozékai

Miután elhangzott a kidus, és mindenki ivott a megáldott borból vagy szőlőléből, akkor következik a rituális kézleöntés, majd a bárcheszevés. A két bárcheszt, vagy héberül chálát szokás egy külön erre a célra készített vágódeszkán tartani és egy szép kendővel – jiddisül chálá dekel – letakarni. Noha ezekre a tárgyakra nem vonatkozik specifikus vallási követelmény, sokan használnak olyan deszkát és kést, amelyre szombatról szóló idézeteket vésnek vagy gravíroznak.

Minden a bárheszről

A bárchesz fonott kalács, melyet sábátkor és ünnepnapokon fogyasztunk. A bárchesz képezi az ünnepi lakomák alapját, az ünnepnapot megszentelő kidus egyik fontos eleme (a bor mellett). A háláchá szerint ha valakinek nincs pénze borra és bárcheszre, akkor elhagyhatja a bort, és a bárchesz fölött kell elmondania a kidust. Szombaton három, ünnepnapokon két lakomát tartunk, alkalmanként … Olvass tovább

11. Szédertál

Az egyetlen zsidó ünnep, amikor még sábeszkor sem kerül bárchesz az asztalra, az a pászah, amikor tilos mindenféle chámec, vagyis kovászos fogyasztása. Ilyenkor szokás kerek szédertálakat, úgynevezett keárát használni, amelyre a széderesték hat szimbolikus ételét és a maceszt helyezik. A szédereste használt három maceszt szokás a külön erre az alkalomra készített háromzsebű macesztakaróba helyezni, amellyel a tálat is lefedik.

12. Sófár

A ros hásáná vagyis a zsidó újév fő micvája a sófárfújás. A sófár egy ősi hangszer, amelyet kóser állat szarvából, leggyakrabbak kosszarvból faragnak ki. A sófárfújás a reggeli istentisztelet része, azonban azoknak, akik ismerik a fújás szabályait, szokott lenni saját sófárjuk is, amelyet akár az otthonukban is megfújhatnak, hogy olyanok is hallhassák, s így teljesítsék a micvát, akik valamiért nem jutottak el a zsinagógába.

Az újévi ünnep tartozékai: a sófár

Közeleg a zsidó újév, ros hásáná. Az elkövetkező napokban az ünneppel kapcsolatos tárgyakat-fogalmakat mutatunk be olvasóinknak. Sorozatunk első tárgya a sófár, amely már a ros hásánához vezető napokon is szerepet kap minden reggel a zsinagógákban. Mi a sófár? A sófár egy kóser állat kitisztított szarva. Ros hásáná, a zsidó újév központi micvája a sófárfújás meghallgatása … Olvass tovább

13. Etrog és luláv tartók

A sátorban való étkezés mellett, szukkot ünnepének másik fő parancsolata, hogy négyféle növényből – árbá minim – kell csokrot

Hand holding an esrog
Aaron Eliezer Pilchick

készíteni:

„És vegyetek magatoknak az első napon díszes fa gyümölcsét, pálmaágakat, sűrű lombú fának ágát, folyópart menti fűzfaágat.” (3Mózes 23:40.) 

A luláv (datolyapálmaág), a hádászim (mirtuszágak), árávot (fűzfaágak) és az etrog (citrusgyümölcs) jellemzően egyszerű műanyagtartóban, illetve szivaccsal bélelt dobozban kapható, amely megvédi őket a sérülésektől. Sokan azonban úgy döntenek, hogy az árbá minimet szép tokba helyezik és abban hordozzák magukkal. Az etrogtartók dobozaiból a legszebbek ezüstből készülnek.

14. Hanukia

Hanuka szeretett ünnepén minden este egyel több lángot lobbantanak fel a zsidó otthonokban, hogy az utolsó nap végül nyolc gyertya fénye világítson.

A hanukai gyertyákat egy kilencágú gyertyatartó, az úgynevezett hanukia tartja, amelyen a nyolc ünnepi gyertya mellett egy kilencedik is található, az úgynevezett sámesz, amelynek segítségével a micva-gyertyákat gyújtják meg.

A hanukia kiképzése attól függően is változhat, hogy olajos mécseseket, vagy viaszgyertyákat helyeznek bele. Az anyaghasználatát és díszítését tekintve igen változatos darabok léteznek, az egyetlen követelmény, hogy a gyertyatartó foglalatok egyenes sorban és egy szinten helyezkedjenek el.

Báál Sém Tov hanukiája

Ismerje meg Báál Sém Tov hanukiáját és, hogy milyen tradíciót követett a tanító.

15. Trenderli

Hanuka hagyományos játéka a trenderli, más néven dreidel, illetve héberül szevivon. A négy oldalú pörgettyű minden oldalán egy-egy héber betű található, amely az alábbi héber mondat „nesz gádol hájá sám/po” („Nagy csoda történt ott/itt”) négy szavának kezdőbetűit jelöli. Külön érdekesség, hogy az utolsó betű más a diaszpórában és más a Szentföldön, míg az előbbinél az „ott” (sin kezdőbetűvel), utóbbinál az „itt” (péj kezdőbetűvel) szó szerepel, hiszen a csoda a Szentföldön történt.

A játék kezdetén mindenki azonos mennyiségű „fizetőeszközt” kap, csokoládépénzt, cukorkát, babot stb. A héber betűk egy-egy jiddis szót is rejtenek, melyek egyben a szabályokat adják: „nun”, nist, vagyis semmi, „gimel”, gánc, vagyis egész, „hé”, hálb, vagyis fél, „sin”, stell ájn, vagyis tegyél be egyet. A játék addig folytatódik, míg valaki be nem gyűjti az összes fizetőeszközt.

Az ünnep kellékei: trenderli

Nem nehéz megtanulni a használatát, viszont sok csokoládéra van hozzá szükség. Hajrá!

16. Megila

A megila héberül tekercset jelent, amely Eszter-könyvére utal. A szöveget purim estéjén és másnapján olvassák fel a közösségekben. Mivel a tekercs kóser felolvasása meglehetősen sok gyakorlást igényel, ezért a legtöbb ember nem vásárol magának külön kóser megilát, hanem nyomtatott változatot használ és abból követi a felolvasót. 

17. Havdala kellékek

Amikor véget ér a szombat, akkor havdala – „elválasztás” – imát mondanak, mely kifejezi, hogy a sábesz mennyire egyedi és elkülönül a hétköznapoktól. A meghitt szertartást bor, érdes illatú fűszerek (beszámim) és tűz, vagyis égő fonott gyertya mellett végzik.

A havdalához szükséges három eszközt szokás díszes szettként egyesíteni, amelyben a  fűszertartót sokszor zászlós torony alakúra formázzák, amelynek rácsos ablakocskáin keresztül lehet beleszippantani az illatos fűszerbe. 

18. Kipa

A vallásos zsidó férfiak befedik a fejüket, hogy mindig emlékezzenek: Isten körülöttük van. A kis sapka szerű fejfedőt kipának, vagy jiddisük jármülkének nevezik. Gyakori, hogy olyan jeles eseményekre mint az esküvő vagy a bár micvó, a szervező család egyedi kipát készíttet ajándékba, amelyre ráírják az ünnep dátumát és az ünnepelt vagy ünnepeltek nevét is.

Bevezetjük önöket a zsidó fejfedők labirintusába

A befedett fej évezredek óta a vallásos zsidók egyik jellegzetes szimbóluma.

19. Bencser

A vallásos zsidók rövid áldást mondanak étkezés előtt és egy hosszabbat utána. A zsidó otthonok étkezőjének ezért állandó tartozéka egy kisebb könyvecske, amelyet jiddisül bencsernek neveznek és amely azokat az áldásokat, illetve imákat, énekeket tartalmazza, amik a szombati étkezést kísérik. A kipákhoz hasonlóan szokás bencsereket is készíttetni egy-egy emlékezetesebb napra.

Fotó: Chabad Twitter