Mi történt az elmúlt héten Izraelben?
Izraeli start-up cégek szerezték meg az első három helyet a németországi Düsseldorfban rendezett Medica nemzetközi egészségügyi vásáron. A „Legjobb Orvosi Mobilalkalmazás” verseny első helyezettje az UpRight cég lett, mely egy tartásjavító készüléket mutatott be, ami a hátfájdalmakat csökkenti egy okostelefonnal összekötött érzékelő segítségével. A második helyet a Bi Medical kapta, mely a méhnyak teljes feltérképezését végző készüléket fejlesztett ki, amely képes azonnal diagnosztizálni a rákos, vagy a rák kialakulását megelőző elváltozásokat. A harmadik díjat a TytoCare nyerte, melynek okostelefonnal összekötött, kisméretű készülékével bárki képes teljes orvosi állapotfelmérést végezni saját magán. Az eredményeket a háziorvosnak lehet továbbítani, aki felállítja a megfelelő diagnózist.
A versenyt tavaly is egy izraeli cég nyerte, mely a kommunikációs nehézségekkel küzdő betegek beszédét értelmezte applikációja segítségével.
Ismét összecsapások voltak az izraeli-szír határ térségében. Elsőször egy Nov településhez közel járőröző izraeli katonai dzsipre tüzeltek egy kisteherautóra szerelt golyószóróval a határ túloldaláról, majd aknákat lőttek ki. Az izraeli katonáknak nem esett bántódása, a légierő pedig néhány perccel később végzett a támadókkal. Hamarosan kiderült, hogy az Iszlám Állam négy fegyverese vesztette életét az ellencsapásban. Ez volt az első eset, hogy a terrorszervezet közvetlenül támadta a zsidó államot. A későbbiekben a légierő megsemmisítette az Iszlám Állam határ közeli bázisát a Golán-fennsík szíriai oldalán.
Az izraeli hadsereg szóvivője így kommentálta az esetet: „Válaszunk gyors és kemény volt. Az volt a célunk, hogy egyértelművé tegyük: jelen vagyunk a térségben és megvédjük az ország határait. Nem áll szándékunkban tovább élezni a helyzetet, de nem tűrjük el, hogy egységeinket tűz alá vegyék.”
Néhány nappal később az izraeli légierő lebombázott egy fegyvereket szállító konvojt, illetve a szír kormányerők egyik fegyverraktárát Damaszkusz közelében. A vadászrepülőgépek a libanoni légteret használták az akció során. A fegyverszállítmány címzettje a Hezbollah siíta terrorszervezet volt.
Közben három izraeli arab próbált meg az Iszlám Államhoz csatlakozni. A huszonéves názáreti férfiakat külföldi ügynökökkel való kapcsolattartással, összeesküvéssel és terrorcsoport létrehozásával vádolták meg. Kettőjüket öt év szabadságvesztéssel sújtották, harmadik társuk – aki jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti, mert 2010-ben meggyilkolt egy taxisofőrt – még két és fél évet kapott.
Néhány nappal később még egy arab fiatalt tartóztattak le az észak-izraeli Dzsáldzsuliában, aki Szíriába próbált szökni, hogy ott csatlakozzon az ISIS egységeihez. Három társát Tálbijében fogták el, ők szintén az Iszlám Államnak fogadtak hűséget, és az izraeli-szír határ alatt akartak alagutat fúrni, hogy fegyvereket csempésszenek.
Bojkottra bojkott
Michael Oren, Izrael korábbi amerikai nagykövete, jelenleg miniszterhelyettes, a francia termékek bojkottjára szólította fel az izraeli vásárlókat. „Franciaország megkezdte a Jehudában, Somronban és a Golán-fennsíkon, zsidó tulajdonban lévő üzemekben előállított termékek megkülönböztető jelzéssel való ellátását. Az izraeliek gondolják meg kétszer, mielőtt francia árut vásárolnának.” – írta Oren. A miniszterhelyettes azt is sérelmezi, hogy amíg a világ 200 pontján folyik vita különböző területek politikai hovatartozásáról, addig Franciaország kizárólag az izraeli vitatott területeket kívánja szankcionálni.
Franciaország az Európai Bizottság azon döntését vezette be, mely szerint az EU által „megszállt területeknek” tartott térségben készült árucikkeken nem tüntethető fel a „Made in Israel” felirat. Oren már korábban is tiltakozott a diszkrimináció ellen, és egy jeruzsálemi élelmiszerüzletben kék „EU” feliratú címkéket ragasztott az Európai Unióból származó termékekre. „Az izraeli termékek felcímkézését előíró Uniós rendelkezés antiszemita. A világ számtalan helyén zajlik határkonfliktus vagy „megszállás”, de az EU kizárólag Izrael esetében lép fel. A kínai, török vagy indiai termékeket nem címkézik fel.” – mutatott rá.
Obama elnök lehűtötte az izraeliek lelkesedését, akik az amerikai nagykövetség gyors Jeruzsálembe költöztetését várták a januárban hivatalba lépő új elnöktől. Obama csütörtökön ismét aláírta azt a memorandumot, mely a következő fél évben megtiltja a külképviselet költözését. „Ezennel elrendelem, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében hat hónapra függesszék fel a [nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését előíró] törvényben foglaltakat.” Obama elnök nyolcadik alkalommal alkalmazta ezt a halasztást.
Bill Clinton még 1995-ben rendelkezett az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetéséről. Az izraeli fővárosban jelenleg csak egy amerikai konzulátus működik. A törvény kihirdetését követően minden amerikai elnök aláírta a halasztásról szóló intézkedést. Tavaly a republikánus párti Ted Cruz és Dean Heller benyújtottak egy törvényjavaslatot, mely megtiltotta volna, hogy az elnök nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva akadályozza meg a Kongresszus által elfogadott döntés végrehajtását a nagykövetség elköltöztetésével kapcsolatban, de nem jártak sikerrel. Kampánya során Donald Trump többször határozottan kijelentette, hogy elnökként az egyik első dolga az lesz, hogy az amerikai nagykövetséget „Jeruzsálembe, Izrael örök fővárosába” helyezteti át Tel-Avivból.
