Gerő András történész azt állítja, hogy igen.
„A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) – amely egy világi zsidó szervezet – kebelében működik a Füst Milán Páholy. A páholy története 2000-ben kezdődött. Akkor – hosszabb-rövidebb megszakításokkal – a MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) és a Dohány utcai zsinagóga égisze alatt tevékenykedett. 2018-tól került a Mazsike fennhatósága alá. A szervezet zsidó kultúrával, történelemmel kapcsolatos rendezvényeket tart. Ugyanakkor számomra 2018-ra kiderült, a páholy névválasztása nem helyénvaló, nem helyes. Megindoklom, hogy miért gondolom így.” – kezdi írását az azonnali.hu-n megjelent cikkében Gerő András.
A történész cikkében amellett érvel, hogy bár Füst Milán jelentős író volt, ezért „nevét Magyarországon méltán viseli utca és irodalmi díj”, de a zsidósághoz való negatív viszonya miatt egy zsidó kulturális szervezetet nem szabadna elnevezni róla. Annak ellenére, hogy ő maga is zsidó volt.
Gerő érvelésében Schein Gábor 2017-ben írt monográfiájára hivatkozik. „A 678 oldal főszöveget tartalmazó műben 25 oldal foglalkozik azzal, hogy mi volt Füst Milán viszonya a zsidósághoz. Mindezt a szerző Füst Milán naplója alapján elemzi. A naplót Füst 1905 és 1944 között írta.” Schein szerint az „antiszemita sztereotípiák kezdettől erőteljesen jelen voltak a Napló elbeszéléseiben.”Az irodalomtörténész szerint a különféle idősíkokban az antiszemitizmus eltérő erővel van jelen, de a jelenlét folyamatos – írja Gerő, aki ennek a megállapításnak az alátámasztására számos idézetet kínál.
Ezek alapján a történész úgy látja, hogy Füst Milán nézetei a zsidókról nem alkalmasak a zsidók számára identitásuk pozitív megélésére. „Egy hangsúlyozottan és tartósan zsidóellenes nézeteket valló egyén nem lehet emblematikus alakja egy magyar zsidó kulturális szervezetnek. Az persze kérdés, hogy a Mazsike miért hirdet rendezvényeket Füst Milán Páholy címszó alatt.” – teszi fel a kérdést Gerő. A választ is tartalmazó teljes cikk az azonnali.hu oldalán olvasható el.