Az ENSZ Izrael-ellenes határozata Amerikában felháborodást váltott ki mindkét pártban, Trump korrekciót ígér, a Fatah viszont máris jelezte: a döntés őket igazolja.

Lapunk is beszámolt arról, hogy egy nappal karácsony előtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag – az Egyesült Államok tartózkodása mellett – szavazta meg jogilag kötelező érvényű 2334-es határozatát arról, hogy a zsidó állam “azonnal és teljes körűen vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben”. A dokumentum szerint az izraeli telepes tevékenységnek “nincs jogi alapja és súlyosan sérti a nemzetközi jogot”.

A lépés még azok körében is felháborodást váltott ki, akik kritikusak Izrael településpolitikájával kapcsolatban, mivel a “nemzetközi jogra” hivatkozva kivétel nélkül minden 1967-ben megszerzett területet, de még a jeruzsálemi óvárost, a Templomhegyet és így a zsidóság legszentebb helyét, a siratófalat is “megszállt palesztin területnek” vélelmezi. Válaszul Izrael máris bejelentette, hogy több ENSZ-intézmény finanszírozását befagyasztja, Netanjahu miniszterelnök pedig nemcsak a döntést megszavazó államok nagyköveteit rendelte be a külügybe magyarázatért, hanem a tartózkodásával a határozatot átengedő Egyesült Államok nagykövetét is.

A palesztin önkormányzat vezető ereje, a magát a gázai Hamászhoz képest mindig “mérsékeltebbnek” mutató Fatah mindenesetre máris úgy értelmezte a döntést, hogy szabad kezet kapott akár terrorista akciók végrehajtásához is:  a szervezet olyan karikatúrát közölt hivatalos Facebook-oldalán, amelyen a “késelős intifáda” szimbólumát, az Izrael alakú (tehát “egész Palesztinát” szimbolizáló) tőrt vágja bele egy kéz a településekbe. A felirat pedig köszönetet mond a BT-nek és a 14 igennel szavazó tagállamnak a döntésért.

Az izraeli 2-es csatorna igazoltnak látja Netanjahu gyanúját, miszerint az amerikai elnök személyesen intézkedett a határozat tető alá hozásáról, akár személyes revansvágyból is (a két vezető viszonya mindvégig igen feszült volt, és erre csak ráerősített az iráni atomalku, amelyet a zsidó állam végig ellenzett). A tévécsatorna úgy tudja, e hónap elején találkoztak az amerikai külügy vezetői palesztin és egyiptomi vezetőkkel azért, hogy a BT-ben elítéltessék az izraeli településpolitikát. Amerika azonban határozottan cáfolta ezt a hírt.

Mint kiderült, Izrael és Trump megválasztott elnök közösen próbáltak nyomást gyakorolni Egyiptomra a szavazás elhalasztásáért, hiába, mert közvetlenül ezután négy BT-tag újra napirendre vette a kérdést, ezúttal sikerrel. Trump a döntést “elszomorítónak” nevezte, és sokat sejtetően azt tweetelte, hogy beiktatása, azaz január 20-a után “minden másképp lesz.” Több elemző megjegyzi azért, hogy igen sajátos lépés volt a leköszönő Obama részéről ez a tartózkodás, amely felrúgja Amerika több évtizedes kiállását Izrael mellett, hiszen a döntés külpolitikai következményeit már nem neki kell viselnie.

Érdekes, hogy a döntés az amerikai és az izraeli jobb- és baloldalon egyaránt kiverte a biztosítékot, az AIPAC-től az ADL-en át a Jewish American Organizations-ig (csak néhány baloldali zsidó szervezet, mint a J Street és az Ameinu üdvözölte). “Bármit gondolunk a telepekről, az ENSZ nem a megfelelő fórum a kérdés rendezésére” – közölte például Chuck Schumer demokrata szenátor. “Az ENSZ mindig is élesen Izrael-ellenes szervezet volt”, hangsúlyozta, emlékeztetve a hírhedt cionizmus = rasszizmus BT-határozatra. Ezt ismerte el egyébként a napokban elmondott búcsúbeszédében a távozó ENSZ-főtitkár is: Ban Ki Mun szerint a világszervezetben aránytalanul nagy az ellenséges részrehajlás Izraellel szemben, és az ENSZ aránytalan mennyiségben foglalkozik Izraelt kritizáló határozatokkal, jelentésekkel és konferenciákkal.

Bírálta és veszélyesnek nevezte a döntést a liberális The Washington Post éppúgy, mint a konzervatív National Review, amelynek szerzője, Andrew McCarthy azt írta: azzal, hogy a határozat mindent megad a palesztinoknak, és nem vár tőlük semmilyen feltételt, elvesz tőlük minden ösztönzőt a tartós béke megteremtésére, sőt, “azt üzeni az iszlamistáknak, hogy dzsihádista kampányukat továbbra is megjutalmazzák.” A jobboldali Breitbart pedig az Obama-adminisztráció, de főleg az (egyébként genocídium-szakértő) Samantha Powers ENSZ-nagykövet kettős mércéjét bírálta: Aleppóban és másutt civilek százezreit irtják, miközben Amerika és a fél világ néhány zsidó építkezéssel foglalkozik.

Az izraeli hírszerzéshez közel álló források szerint a BT határozata üres papír marad, amit azonban “a palesztinok boldogan lobogtatnak majd a nemzetközi közösség orra előtt.” A döntés egyetlen izraeli település bővítését sem fogja megállítani, sőt, nem kizárt, hogy éppen a 2334-es határozat lesz a tartós béke legkomolyabb akadálya, amely csak további ellenségeskedést és feszültséget kelt a térségben.

Zsido.com, MTI

Kép: A Neve Daniel település Gus Ecionban, Jeruzsálemtől délre (fotó: Wiki Commons)