„Ahol a világosság felragyog, ott nem talál sötétséget. A fénynek a sötétség nem létezik. Ahol a sö­tétség terjed, ott nem talál fényt. A sötétségnek a világosság nem létezik. Az eljövendő időben a kettőnek találkoznia kell és megismerniük egymást egy tökéletes egységben. Ebben a kapcsolatban fogjuk felismerni Őt, aki az mindent teremtett. Addig is, megpillanthatjuk en­nek a csodának az előjelét. Hi­szen ez az ember: egy isteni le­hellet az anyagi testben; sötét­ség és világosság szemtől-szemben egyetlen létezőben.” – a Rebbének ezt a különleges gondolatát ajánlja napi útravalónak a lubavicsi közösség legfőbb internetes portálja, a chabad.org arra a napra, melyen több, mint két évezreddel ezelőtt a Hasmóneusok kivitték a jeruzsálemi Szentélyből annak a bálványimádó oltárnak a darabjait, amivel a szír-görögök megszentségtelenítették a Bét háMikdást. Ezen a napon, Chesván hó 23-án (idén november 24.), a talmudi időkben örömünnepet tartottak.

Egy hónappal Chanuka előtt csodálkozva kaphatjuk fel a fejünket erre: hogyhogy ilyenkor, Chesván hónapban történt ez, nem pedig Kiszlévben, amikor a a Chanukai csoda zajlott, vagy az azt követő Tévét hónapban? Ha Chanukára, a fény ünnepére gondolunk, tulajdonképpen az az egy hét jut eszünkbe, amikor az olaj csodája történt. Csakhogy a görög elnyomás évekkel korábban kezdődött, és a Szentély megtisztítása után még évtizedekig próbálták több-kevesebb sikerrel visszavenni az uralmat Izrael fölött a görögök. Ebben nagy segítségükre volt az is, hogy a zsidóság nem egységesen lépett fel ellenük – hiába volt több tízezer követője a makkabeusoknak, ha a hatalmas erőfölénnyel bíró görögöket a velük paktáló hellenizált zsidók is segítették. Ők voltak azok, akik a görögöktől kapott privilégiumokért cserébe másodszor is lehetővé tették, hogy bálványszobrot állítsanak a Szentélyben.

Bennünk, emberekben egyesül a „sötétség” és a „világosság”, az anyagi test és az isteni lélek. Ahogy a Rebbe mondta, létezésünk az eljövendő világ ígérete. A mi döntésünk, hogy ebben a létezésben a hellenizált világ mellett tesszük le a voksunkat, vagy hősiesen kiállunk akár kevesedmagunkkal is igazságért.

Steiner Zsófia