Szentkirályszabadja – A városi életmódhoz szokott, már nagyon legyengült költő a községben annak köszönhette életét, hogy egy helyi családhoz, Máté Dánielékhez osztották be házi munkára.
Erről Ács Anna irodalomtörténész beszélt Szentkirályszabadján, a szombaton tartott Radnóti-emlékmenet végállomásán, a diktatúrák áldozatainak emlékkeresztjénél. Felidézte, a Kerepesi temetőben Radnóti Miklós sírhelyének mészkő fedőlapján a neve mellett csak két évszám olvasható: 1909 – 1944. Vajon miért e csonka élet, vajon miért csupán „e röpke 35 év" adatott neki? Majd felvázolta a közismert életút tragikus, utolsó szakaszát, a zsidó vallású költő munkaszolgálatos kálváriáját, melynek egyik végső állomása Szentkirályszabadja volt. Radnóti Miklós magyar költőt zsidó vallása miatt rendszeresen osztották be munkaszolgálatra, utoljára 1944. május 18-án. Ekkor került a szerbiai Bor településre, ahol a borzalmas körülmények között is verseket írt. Aztán gyalogmenetben Németországba vezényelték őket, és – Radnóti kifejezésével – elindult az „erőltetett menet". Borban még háromezren voltak, Szentkirályszabadjára már csak 1500-an érkeztek meg.
Ács Anna megemlített egy kevéssé ismert tényt is. A városi életmódhoz szokott, már nagyon legyengült költő – helyi szájhagyomány szerint – annak köszönhette életét, hogy egy, a községben élő családhoz, Máté Dánielékhez osztották be házi munkára. Itt azonban nyilván nem a munkán volt a hangsúly, Radnóti kipihenhette fáradtságát, gyógyulhatott, kissé felerősödhetett. Mint közismert, a Razglednicák 4 című versét Szentkirályszabadján, október 31-én dátumozta. November 3-án indult tovább a menet, november 8-án, Abda község határában Radnóti Miklóssal és 21 munkaszolgálatos társával tarkólövés végzett, ahogyan azt a költő előre megjövendölte.
A résztvevőket Szentkirályszabadja polgármestere, Iványi András is köszöntötte. Felidézte, hogy a községben 1969. október 31-én tartottak először Radnóti-emlékmenetet, azóta ápolják a költő kultuszát. A néhai Egyed László tanár úr és Pintér Tibor előadóművész közreműködésével szervezték meg hajdan az emlékmenetet, a versmondó versenyeket és a táborokat.
A beszédek után Szilvásiné Csordás Éva előadóművész szavalta el Radnóti Miklós két versét, az Erőltetett menetet és a Töredéket. Az esemény végeztével Iványi András és Ács Anna koszorút helyezett el a diktatúrák áldozatainak emlékkeresztjénél.
veol.hu