Szerte Németországban megemlékeztek a hét végén a 75 évvel ezelőtti zsidóellenes pogromsorozat, a kristályéjszaka áldozatairól. Az évfordulós rendezvények szónokai a jelenkori antiszemitizmusra és idegengyűlöletre is figyelmeztettek.

Nem szabad hagyni, hogy "a gyűlölet és a rasszista őrület elködösítse az agyakat és megmérgezze a szíveket" – emelte ki Joachim Gauck német államfő az Odera menti Frankfurtban.

Berlinben vasárnap elkezdődött az Európai Rabbik Konferenciájának közgyűlése, amelyet a náci rendszer bukása óta először tartanak a német fővárosban. A helyszínválasztással arra is fel akarják hívni a figyelmet, hogy "a zsidó élet újjászületett" Németországban – mondta Pinchas Goldschmidt, a szervezet elnöke.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége az évfordulóra időzített felmérésében kimutatta, hogy az európai zsidók többsége szerint az utóbbi öt évben erősödtek az antiszemita jelenségek, különösen az interneten.

"Az antiszemitizmus divatba jött" – mondta a felméréssel kapcsolatban Stephan Kramer, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának főtitkára egy lapinterjúban. A zsidóellenesség elsősorban szavakban mutatkozik meg, ez a "szalon-antiszemitizmus" azonban nem kevésbé veszélyes és sértő, mint a tettlegesség – hangsúlyozta Kramer.

Idén januárban volt a hitleri hatalomátvétel 80. évfordulója, amelynek alkalmából Berlinben Elpusztított sokszínűség címmel az év során több mint 500 kiállítással, felolvasással, előadással, könyvbemutatóval, filmvetítéssel és egyéb projekttel mutatták be, miként változott át a kozmopolita világváros a nácik fővárosává. Ezt a sorozatot zárta le vasárnap este A sokszínűség szabadság című rendezvény a Brandenburgi kapunál, ahol 80 éve a nácik fáklyás felvonulással ünnepelték Hitler kancellári kinevezését.

A történelmi városkapura felvételeket vetítettek a zsidó származásuk miatt elüldözött vagy meggyilkolt berliniekről, például Billy Wilder filmrendezőről, Marlene Dietrich színésznőről, Alpár Gitta operaénekesnőről, Dajos Béla hegedűművészről.
A második "felvonásban" berlini diákok rövidfilmjeit vetítették, amelyek január óta készültek, és a sokszínűség elpusztításáról szólnak, vagy pedig arról, hogy miként vált ismét kozmopolita világvárossá Berlin. A Theater 28 nevű ifjúsági színtársulat török származású tagjai például Nem mindennapi kövek címmel a zsidóüldözések áldozatainak nevét megörökítő utcakövekről, az úgynevezett botlatókövekről készítettek filmet. A Berlin Cosmopolitan School diákjainak A betiltott utcapad című animációs filmje azt dolgozta fel Playmobil játékfigurákkal, amikor 1936-ban megtiltották az előző évi nürnbergi törvények alapján zsidónak minősülő személyeknek, hogy leüljenek közterületi padokra.

1938. november 9-én este, egy Párizsban dolgozó német diplomata meggyilkolása után felülről szervezett és a népharag spontán kitörésének beállított pogromok kezdődtek a náci Németországban, a birodalomhoz csatolt Ausztriában és az úgynevezett keleti német területeken, például a mai Kalinyingrádban. A több napig tartó pogromsorozatban a legújabb kutatások szerint több mint 1300 embert öltek meg. Szétvertek és kiraboltak mintegy 7500 üzletet és megrongáltak nagyjából ezer zsinagógát és más zsidó vallási épületet. Több száz zsinagóga teljesen kiégett. A pogromok után 30 ezer férfit koncentrációs táborokba hurcoltak.

MTI

Megszakítás