A pazar esküvőt a Rothschild-család tartotta, s ott kiderült, hogy számukra egy dolog fontosabb volt a pompánál: a zsidó hagyományok szigorú tisztelete.
A Rothschild-esküvő, amelyre egész Párizs kíváncsi volt
1923. július 24-én különleges eseménynek adott otthont Párizs: a rue de la Victoire-on álló nagyzsinagógában egy olyan esküvőre került sor, amely méltán számított az év egyik legelőkelőbb társasági eseményének. Selyemruhák, cilinderes urak, a francia arisztokrácia és a párizsi zsidó közösség krémje gyűlt össze, hogy tanúja legyen egy bárói házasságkötésnek.
Az ifjú vőlegény James Nathaniel Charles Leopold de Rothschild báró volt, a legendás Rothschild-család egyik francia ágának sarja. Menyasszonya, Claude Andrée Stéphanie Marie Dupont egy neves francia mérnök, André Simon Eugène Dupont leánya volt.
Az esküvő azonban nemcsak a vendégek névsora és a családok rangja miatt vált emlékezetessé. A történetnek volt egy apró, ám annál beszédesebb részlete, amely sokat elárul arról, milyen komolyan vette a Rothschild-család a vallási előírásokat.
A báró fia és a mérnök lánya
A vőlegény, James Rothschild 1896-ban született, és Henri James Nathaniel Charles de Rothschild báró elsőszülött fia volt. Édesapja különleges életutat járt be: orvosként dolgozott, miközben jelentős filantróp tevékenységet is folytatott.
A menyasszony, Claude Dupont 1904-ben született, édesapja pedig André Dupont tengerészeti főmérnök volt.
A két család társadalmi rangja, vagyona és kapcsolatrendszere tökéletesen illett a húszas évek Párizsának elegáns világába. A házasságkötés helyszíne is méltó volt az alkalomhoz: a rue de la Victoire-i párizsi nagyzsinagóga a francia zsidóság egyik legfontosabb vallási intézménye volt.
Az esketést Franciaország főrabbija, Izraël Lévi vezette, aki beszédében egy olyan részletre is felhívta a figyelmet, amely különös jelentőséget adott az esküvő időpontjának.
Nem akármikor mondták ki az igent
A polgári és társadalmi szempontból természetesen rendkívül fontos dátum, 1923. július 24., a zsidó naptár szerint áv hónap 11. napjára esett.
Ez azért lényeges, mert az esküvőt megelőzte tisá beáv, a zsidó év egyik legszomorúbb napja, amelyen többek között a jeruzsálemi Szentélyek pusztulására emlékeznek. Az azt megelőző és követő időszakot a zsidó hagyomány a gyász és az önmegtartóztatás jegyében kezeli, ezért ebben az időszakban az esküvői ünnepségek sem minden esetben tarthatók meg.
És itt vált különösen érdekessé a Rothschildok története.
Egy héttel korábban is megtarthatták volna
Izraël Lévi főrabbi az esküvőn arról beszélt, hogy a család egy része már a megelőző héten szerette volna megtartani a házasságkötést. A Rothschild-család azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az esküvő időpontját a zsidó vallási hagyományokhoz igazítsák.
A főrabbi szavai szerint a család „szentül meg óhajtotta tartani a zsidóság minden vallási tradícióját”, ezért nem engedték, hogy az esküvőt Izrael gyászidejében tartsák meg.
Így aztán a társasági élet szempontjából talán kényelmesebb időpont helyett kivárták a megfelelő napot.
Forrás: „Hirek – A Rotschildok nem esküsznek a »három hétben«.”, Egyenlőség, 1923. 42. évf. 31. szám, 12. old.
Borítókép: Wikipédia.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.