Ahol víz nincs…
A Tóra elmeséli hogyan akartak Jáákov fiai végett vetni Józsefnek, és végülis Reubén jó szavára hallgattak, nem ölték meg József testvérüket, hanem csak egy mély kútba hajították, ahol később kereskedők találtak rá, és adták el Egyiptomba rabszolgaként.
A Tóra a következőket írja a kútról: „A kút üres volt, nem volt benne víz.” (1Mózes 37:24.).
Bölcseink felteszik a szembe ötlő kérdést (Sábát 22a.): Nem lett volna elég egyszer leírni azt, hogy a kút üres volt, miért ismétli magát az írás kétszer? „Víz nincs benne, de skorpiók és kígyók vannak” – tanítják a Talmud bölcsei. Vagyis a kútban ugyan egy csepp víz sem volt, azonban nem volt az teljesen üres és veszélytelen, mivel skorpiók és kígyók voltak benne. Mégis nagy csodát tett az Örökkévaló Józseffel, hogy sikerült megmenekülnie.
A chászid filozófia azonban mélyebb jelentést add a fentieknek. A chászidizmus rámutat, hogy még ebben az egyszerűnek tűnő részletben is ott rejlik a tanulság: Ugyanúgy mint más alkalmakkor (Jesájá 55:1., Bává Kámá 17a.) itt is a „víz” szó utalás a Tóra. „Víz nincs benne, de skorpiók és kígyók vannak”, azaz abban a percben, hogy egy zsidó kiszárad, és nem oltja szellemi szomjúságát a Tóra tiszta vízével, „skorpiók és kígyók” költöznek a Tóra helyébe.
* * *
Képzeljünk el egy szikla mászót, amint egy nagyon meredek sziklán kapaszkodik felfelé. Ha ne adj Isten, megállna menet közben, hogy kifújja magát, azon nyomban nemcsak, hogy nem jutna feljebb, hanem visszacsúszna. Ehhez hasonló az Örökkévaló és köztünk levő kapcsolat is. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy ha akár csak egy percre is megállunk „pihenni”, és szomjunkban nem fordulunk a Tóra és a micvák „tiszta vize” felé nemcsak, hogy nem jutunk előre Istenszolgálatban, hanem még veszítünk szellemi magaságunkból, és lecsúszunk „skorpiókkal és kígyókkal”, veszélyes ragadozókkal teli mélységbe.
Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 15. szám – 2014. október 6.