Amikor egy kisbaba megszületik és a szülők nevet adnak neki, az zsidó hagyomány szerint egy kis prófécia, ami a gyermek sorsára utal. A jewismom.org egy szó szerint földöntúli névadás történetéről számolt be a napokban.
„Nemrégiben azt a híresztelést hallottam, hogy barátnőm és szomszédom, Chaya Lester, a Lubavicsi Rebbe hangját hallotta, amint arra utasítja, hogyan nevezze el újszülöttjét, aki most három hónapos.” – írja az oldal népszerű szerzője, Jenny Weisberger. Mivel Chaya nem lubavicsi haszid, ezért Jenny úgy döntött, utánajár a hírnek.
„Nyolcéves ikerpárom és egy öt éves gyerekem van, és a férjemmel évek óta vívódtunk, hogy legyen-e még egy kisbabánk”- kezdte a történetét Chaya, hozzátéve, hogy sokféle félelme volt az újabb gyermek vállalásával kapcsolatban. „Éveken át jeleket kerestem, üzeneteket, amik rávezetnének a családom számára helyes útra.”
Chaya spirituális túrákat vezet Izraelben, melynek során különleges helyszíneken speciális légző gyakorlatokat végeznek azzal a céllal, hogy a levegővétel irányításával módosult tudatállapotba kerüljenek. „Olyasmi,mintha hallucinogén drogokat szedne valaki, csak a drogok nélkül” – magyarázta Chaya. Egy ilyen alkalommal, Észak-Izraelben érte Chayat a szokatlan élmény: „Miközben ezt a légzőgyakorlat-sorozatot csináltam, a Lubavicsi Rebbe és a felesége Chaya Mushka rebbecen jelentek meg előttem. Hozzám léptek, és elmondták, hogy soha nem lehetett saját gyerekük és arra kértek a férjemet és engem, hogy legyen egy gyermekünk az ő nevükben, és kérték, nevezzük el a Rebbe édesapjáról. És ott rögtön a szívemben igennel feleltem nekik. Ez a vízió bizonyosságot adott nekem és azt a spirituális lökést, amire szükségem volt, hogy lépjek.”
Cahya spirituális megnyugvásként és lelki biztosításként élte meg az élményt. Nem sokkal az eset után terhes lett, és elhatározta, hogy, ha fiú lesz, a Rebbe édesapjáról nevezi el. Ekkor azonban még úgy gondolta, a kívánt név a Joszef Jichák, ez azonban a Rebbe apósának neve volt. „A férjemnek, Hillélnek, nem tetszett a Joszef Jichák név. Azt mondta, ha valami olyasmi lenne, mint a Lévi Jichák, akkor talán beleegyezne, mivel egy határozott kapcsolatot érez a berdicsevi rebbével, Levi Jichákkal, akinek Hillél születésnapján van a halálozási évfordulója.”
A házaspár hamarosan rájött a tévedésre, és kiderítették, hogy a Rebbe édesapját valójában Lévi Jicháknak hívták – ám a férj még mindig nem egyezett bele a döntésbe. Aztán Hillél rájött, hogy a születésnapja valójában nem is a berdicsevi rebbéjével esett egybe, hanem a Lubavicsi Rebbe édesapjáéval. „Hillél azt gondolta, hogy ez érdekes, de még mindig nem volt teljesen meggyőzve” Chaya ekkoriban sokat imádkozott, hogy a férje egyezzen bele a névválasztásába teljes szívvel.
Végül egy váratlan beszélgetés döntötte el a kérdést, amit Chaya a nagynénjével folytatott: „Elmondott valamit, amit soha nem tudtam, hogy a családomnak erős kötődése van a Lubavicshoz és a Rebbe édesapjához. Elmagyarázta, hogy a nagymamám szülei Jekatyerinoszlávban éltek abban az időben, amikor a Rebbe édesapja ott szolgált főrabbiként. Nem volt olyan nagy város, talán ismerték egymást.” Ez a történet végül a Lévi Jichák név felé billentette a mérleget. „A félelmeim? Mire megérkezett a baba, már nem voltak érdekesek.” – tette hozzá az immár négygyerekes édesanya. „Hála Istennek, meg a Rebbének és a Rebbecennek.”
SZS