A tartományi legfelsőbb bíróság megerősítette azt a törvényt, amely tiltja a kipa és más vallási szimbólumok viselését a közszférához tartozó munkahelyeken.

A Québec-i legfelsőbb bíróság lényegében nem változtatott azon a tartományi törvényen, amely megtiltja a zsidóknak és más vallási csoportoknak a vallási jelképek viselését a közszférában, így például zsidó férfiaknak a kipát, muszlim nőknek a hidzsábot, a keresztény embereknek pedig a feszületet. Ez az első olyan törvény, melynek szövegében szerepel, hogy Québec laikus állam.

A törvényjavaslatot (franciául: Loi sur la laïcité de l’État) eredetileg a tartományt kormányzó Québec-i Jövő Koalíció (Coalition Avenir Québec) 2019. március 29-én terjesztette be és még azon a nyáron el is fogadták. A törvény értelmében a közszférában dolgozók a munkaidejük alatt a nyilvánosság előtt nem hordhatnak vallási szimbólumokat, így a tanárok vagy éppen a rendőrök sem hordhatnak fejkendőket, kipát vagy éppen turbánt. Ugyanakkor a tartományi legfelsőbb bíróság kivette a törvényszöveg azon részét, amely a megválasztott képviselőkre vonatkozik, tehát ők, ha szeretnék, akkor továbbra is megjeleníthetik vallási hovatartozásukat. További kivételt jelentenek az angol nyelvű iskolák, mivel a hivatalosan francia anyanyelvű tartományban az angol nyelvűek vannak kisebbségben, így őket védi a kisebbségi törvény. A törvényt a köznyelv „szekularizmus” vagy „laicizmus” törvényként emlegeti.

Miután a törvényt a legfelsőbb bíróság múlt hét kedden megerősítette, az Izrael és Zsidó Ügyek Központja (CIJA) kanadai szervezet a csalódottságának adott hangot. „A Bill 21. rendelkezései súlyosan korlátozzák a vallásszabadságot, valamint a zsidó Québec-iek és más hitű közösségek lehetőségeit arra, hogy szabadon karriert építhessenek az állami szektorban.” – mondta a torontói központ.

A törvényt már 2019 júliusában sok kritika érte, s bár a CAQ látszólag a tartomány semlegességének előmozdítása érdekében cselekedett, a bírálói szerint a törvény valódi célja a muszlim női állami alkalmazottak elleni diszkrimináció volt.

A kanadai kormány fellebbezni tervez a döntés miatt, így az ügy hamarosan az észak-amerikai ország legfelsőbb bíróságához fog kerülni. Azonban hozzá kell tenni, hogy az ember- és vallásjogi aktivisták, továbbá a zsidó és más vallási szervezetek demonstrációja mellett a törvény meglehetős nagy népszerűségnek örvend a mintegy 8,5 milliós Québec településein, miután az ott élők több mint 60%-a támogatja és csupán a 20%-uk ellenzi a döntést.

Kanadában egyébként jelenleg mintegy 391 000 zsidó él, akiknek több mint a fele – 227 000 fő – Ontarioban, azon belül is Torontóban él, Québec tartományban pedig a kanadai zsidó népesség negyede, 94 000 fő, többségükben Montréalban és Québec városban. Érdekességképpen megemlítendő, hogy Kanada legrégebbi, még ma is használatos zsinagógáját, az 1863-ban felavatott Emmanu-El zsinagógát nem a keleti, hanem a nyugati parton, a Brit Columbia tartomány fővárosában, Victoriában találhatjuk.

Fotókredit: David Ouellette/JTA

Cseh Viktor

Forrás:

www.vosizneias.com