Huszonnégy magyar zsidó sorsát tárja fel az az olasz könyv, amelyet szerdán, az emlékezés napján mutattak be a Római Magyar Akadémián (RMA) a római zsidó közösség főrabbija, Riccardo Di Segni részvételével.
Enrico Tromba és Antonio Sorrenti közös kötete a Pentcho történetének bemutatása után a hajón utazó magyarok adatait dolgozza fel a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. Huszonnégy ember sorsa elevenedik meg a levéltári kartonlapok alapján: nők, férfiak, gyerekek, családok adatai részletes életrajzi információkkal, amelyeket a szerzők az adott személyek történetével, a történelmi helyzetben elviselt nehézségek bemutatásával és későbbi sorsuk követésével tettek teljessé.
A Soá-kutató szerzőpáros a dél-olaszországi Calabriában működő Beth Midrash hebraisztikai kutatóközpont alapítója. 2014 óta foglalkoznak a calabriai Ferramonti-táborban 1940-tól összegyűjtött olasz és külföldi zsidók sorsával, akik között a Pentcho-hajótöröttei is voltak. A hajó történetét 2017-ben publikálták A Pentcho útja – Megmentett lelkek című könyvvel és a szlovákiai zsidók adataival. Ezt követi most a magyarokkal kiegészített kötet, amelyhez előszót Puskás István, az RMA igazgatója írt.
A könyvsorozat az Ausztriából, Németországból, Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból, Romániából és Magyarországról menekülő zsidóknak az eddig feldolgozatlan sorsát írja meg, akik 1940 májusában Pozsonyból a korábban állatszállításra használt Pentcho folyami gőzhajón akartak eljutni Palesztinába.
A hajón több mint ötszázan utaztak: a Pentcho végigjutott a Dunán, majd a Boszporuszon az Égei-tengerig, de Krétánál sziklafalnak ütközött. Az utasok túlélték a hajótörést: egy részüket Rodosz szigetére, majd onnan 1942-ben Ferramonti táborába szállították.
A Calabriába érkezett magyar csoportot 13 nő és 11 férfi alkotta, a csoportban egy csecsemő is volt. Adataik szerint többek közt Budapesten, Sátoraljaújhelyen, Szolnokon, Pápán, Vácon és Debrecenben születtek, de voltak közöttük szlovákiai magyar zsidók is. A magyar csoportból ketten a tábor évei alatt betegségben meghaltak, de négy kisgyerek is született. A tábor 1943-as felszabadítása után a magyarok közül tizenhárman tudtak továbbjutni Palesztinába, ketten az Egyesült Államokba emigráltak, egy ember Svájcba ment, hatuk sorsa ismeretlen.
A könyvet a szerzők Kertész Imre Nobel-díjas író emlékének ajánlották.
MTI/zsido.com