A második Szentély korából származó zsinagóga maradványaira bukkantak az egykori ókori görög város, Phanagoria területén. A terület a Fekete-tenger partján fekszik, Oroszországban. A zsinagóga már a polgári időszámítás szerinti első században működött, egészen a város 500 évvel későbbi pusztulásáig – olvasható a Jewish Heritage Europe cikkében. A felfedezést nemrég jelentette be az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az alapítvány, ami a feltárásokat finanszírozza.

Az egykor gazdagon díszített épület maradványai a legrégebbi Oroszországban felfedezett zsinagóga és vélhetően a világon is az egyik legrégebbre datálható zsinagóga, amit megtaláltak.

A zsinagóga két, egyenként több mint 60 négyzetméter alapterületű helyiségből álló komplexum volt, amely egy téglalap alakú épületben helyezkedett el, amely 21 méter hosszú és 6 méter széles volt. A falakat festett vakolat és márványlapok borították.

Belsejében gyönyörű márványoszlopok álltak, valamint egy rácsokkal elkerített hely a tóratekercsek számára és egy az olvasására.

A leletek között legalább három gazdagon díszített márvány menóra is van, emellett több görög nyelvű felirat is előkerült, amelyek közül az egyik a „zsinagóga” szót említi. Phanagoria az ókorban igen jelentős város volt, évtizedek óta folynak ott ásatások.

A régészek már korábban találtak bizonyítékokat, köztük menórával megjelölt sírköveket, amelyek arra utalnak, hogy legalább az első századtól kezdve létezett ott egy zsidó közösség.

A VI. század közepén a megszálló törzsek felgyújtották és kifosztották egész Phanagoriát. Az ásatások azt mutatják, hogy a város többi épületének nagy része szintén tűzvészben pusztult el.

Fotó: Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézete

 

A második Szentély legszentebb helyisége üres volt

Támuz 17. és áv 9. között, a három gyászhétben kiemelkedően fontos az adakozás és a tóratanulás.

Megszakítás