A magyar holokauszt végét jelző történelem egyik határnapja a budapesti nagygettó felszabadulása volt. A pesti zsidók felszabadulásának 80. évfordulója alkalmából az EMIH is megemlékezést szervez.
Ha megvizsgáljuk az egykori budapesti gettó térképét, akkor az látszik, hogy annak falai szinte végig a bérházak között húzódtak, egyébként pedig palánkkal voltak elkerítve a szűk utcai szakaszok. A deszkakerítéseknek persze már nyomát se találjuk, de 2006-ban az utolsó „eredeti” gettófalrészt is elbontották a Király utca 15. bérházának hátsó udvara mögött.
Gettófal: hiány és jelenlét
Utóbbi falrészt végül az ÓVÁS! Egyesület 2010-ben visszaépítette és háromnyelvű (magyar–angol–héber) táblával látta el azt. A megrázó helyszín viszont nehezen megközelíthető, s csak szervezett séták alkalmával lehet oda jutni, avagy a bérház kapukódjának ismerői tudják megtekinteni.
Erre a hiány-jelenlétre adott egyfajta feloldást az EMIH, amikor 2014-ben a Bét Menáchem Héber-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde mellett életre hívta a gettó-emlékfalat.
A főváros ezen új holokausztemlékművét az EMIH és Erzsébetváros Önkormányzata együttesen finanszírozta. Az avatóünnepségen részt vett az akkori főpolgármester, a kerület polgármestere, Izrael Állam és Németország nagykövetei, állami és egyházi vezetők.
A Radius B+S tervezte emlékhely ugyan nem az eredeti fal vonalában áll, hiszen az mintegy tíz méterrel beljebb húzódott, de az utcáról jól látható helyen van, így alkalmas a méltó megemlékezésre.
A gettófal-emlékműről
Az Octogon online építészeti magazin oldalán Götz Eszter többek között az alábbiakat emelte ki a Dohány utcai holokauszt emlékművel kapcsolatban:
„A falon háromnyelvű acéltáblán hátulról megvilágított betűk beszélnek a magyarországi holokausztról, zsoltárrészlettel és közös imára hívó zárómondattal, biztosítva a szemlélőt arról, hogy bárki bármikor bekapcsolódhat az emlékezésbe. Ez a pozitív szemlélet az acélkapu átlyuggatott feliratain még erősebb: egymás mellett sorolja fel a halál krónikáját – a magyarországi zsidóság kirekesztésének és meghurcolásának rövid történetét – és az élet krónikáját: a holokauszt idejének embermentő tevékenységét, illetve az 1989 utáni pesti zsidó kultúra reneszánszát. Így teljes a kép, így ismer magára a városlakó.
A kettő között pedig, a betonba nyomva a gettó térképe látható, a gettófal vonala és az utcáké, egy-egy jeles zsidó kulturális vagy vallási intézmény megjelölésével. Utóbbiakba egy-egy nagyon apró kukucskálólyukon lehet belesni, ami mögött korabeli vagy mai fotókat látunk, egy szűk tekintetnyi résen feltárul a múlt valósága: lakásbelső, zsinagógák, emberek.
A lyukakhoz nem könnyű hozzáférni, némelyik túl alacsonyan van, máshoz csak a magasabb járókelők érnek föl, de nem is a „fogyasztó-barát” megoldás a cél – ez a kis erőfeszítés kell ahhoz, hogy a térkép titkai megnyíljanak. Ez az igazi interaktivitás, amikor az érdeklődés, a szándék erősebb, mint az, hogy betartsuk az utca íratlan szabályát: ne less be mások otthonába! A leselkedés itt megengedett, sőt elengedhetetlen, hiszen a képeken látható élet már a múlté. A voyeur maga az emlékező, a múlt fölfedezője. De a jelenbe hívó gesztussal, a ma is föllelhető helyek jelölésével a térképen, és a jelenkori budapesti zsidó kultúra megidézésével az emlékfal szorosan kötődik a helyhez – az utca, a környék mai életéhez.”
Megemlékezés
A magyar holokauszt végét jelző történelem egyik határnapja a budapesti nagygettó felszabadulásának napja. A felszabadulás 80. évfordulója alkalmából január 19-én, délben megemlékezést tart az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség.
Január 19-én, vasárnap 12 órakor Oberlander Báruch rabbi vezetésével az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség megemlékezést tart a budapesti gettófal emlékműnél, a Dohány utca 34. szám alatt.
Tisztelettel várjuk a túlélőket, leszármazottakat és minden jóérzésű embert a megemlékezésre. A megemlékezés további részleteiért látogasson el a zsidoprogramok.hu oldalra.