Ünnepi sorozatunkban érdekes hanukiákat mutatunk be a világ különböző tájairól. Második részünkből Anglia legrégebbi hanukiáját ismerhetjük meg.

Előző írásunkban, a Báál Sém Tov-féle hanukiánál részleteztük a pad alakú hanukiák jellemzőit, most ugyan ennél a formánál maradva egy másik különlegességet mutatunk be: az úgynevezett Lindo lámpást, mely ismereteink szerint az Egyesült Királyság legrégebbi hanukiája.

A Lindo lámpást 1709-ben John Ruslen ötvösmester (aktív évei: ca.1656–1715 között) készítette Elias Lindo és Rachel Lopes Ferreira házasságkötése alkalmából. A házaspár Európa egyik legrégebb, 1701 óta folyamatosan működő zsinagógájában, a Káhál Kádos Sáár háSámmájim („A mennyország kapujának szent közössége”) spanyol-portugál zsidók, Londonban, a Bevus Marksban található imaházában esküdött.

Az asztalra és falra is helyezhető, olaj táplálta, csepegőtálcával ellátott hanukia gazdagon díszített kagyló- és csigavonalán tökéletesen nyomonkövethető a korszak fő stílusa, a barokk. Ami viszont igazán érdekessé teszi ezt a tömör ezüst lámpást, az a központi díszítőeleme, mely egy prófétai jelenetet ábrázoló relief.

A domborművön Élijáhu próféta látható, miközben a hollók etetik. Az ötvösmunka a Királyok könyvének részletén alapul: „És lészen, a patakból fogsz inni [mármint Élijáhu próféta], a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy ott téged tápláljanak. Elment és tett az Örökkévaló igéje szerint; elment és letelepedett a Kerít patakjánál, amely a Jordán felől van. A hollók pedig vittek neki kenyeret és húst reggel, meg kenyeret és húst este, és a patakhól ivott.” (Királyok könyve I. 17:4–6.)

Habár az alakábrázolás, így a bibliai jelenetek megjelenítése sem különösebben jellemző a zsidó művészetre (ami egy nem teljesen egyértelmű tórai parancsolaton alapszik: „Ne csinálj magadnak faragott képet, sem bármely alakját annak, mi az égben van, fenn és ami a földön van, alant és ami a vízben van, a föld alatt.” 2Mózes 20:4.), viszont a korszak több nem-zsidó művésze, mint John Ruslen is előszeretettel választott ilyeneket témául. Ebben az esetben a művész a megrendelője nevét kötötte össze a bibliai eredetivel, azaz Eliast Élijáhu prófétával.

A hanukiát sokáig a Lindo család őrizte, majd 1932-ben az akkor megnyíló londoni zsidó múzeumnak adták kölcsön, hogy a kincset a szélesebb közönség is megismerhesse. A hanukai lámpás tulajdonosai 2009-ben jelentették be, hogy el akarják adni a tárgyat, ráadásul nem kevesebb, mint 300.000 fontért (mintegy 120 millió forintért). Mivel a tulajdonosok nem csak a múzeumi vevőben gondolkoztak, ezért félő volt, hogy esetleg egy magángyűjtő vásárolná meg és onnantól kezdve láthatatlanná válna a publikumnak. A londoni zsidó múzeumnak végül 2010-ben sikerült megvásárolnia a Lindo lámpást az ottani nemzeti örökség emlékalap (NHMF) és a művészeti alap jelentős hozzájárulásával.

Cseh Viktor

Forrás:

Gruber, Samuel D. „UK: London Jewish Museum Must Purchase Lindo Hanukkiah on Display for 70 Years” http://samgrubersjewishartmonuments.blogspot.com/2009/07/uk-london-jewish-museum-must-purchase.html [letöltés időpontja: 2020.12.09.]