A jeruzsálemi Izraeli Nemzeti Könyvtár gyűjteményében található egy 1937-es kiadású szidur, azaz zsidó imakönyv, amelyben egy német birodalmi sast és horogkeresztet ábrázoló pecsét látható. Mi ennek a meglepő jelenségnek a magyarázata?

Nemrég az intézmény egyik gyakornoka ellátogatott a könyvtár zsinagógájába, ahol az ott dolgozók gyűlnek össze minden nap, hogy együtt mondják el a délutáni mincha imát. Az ehhez szükséges imakönyveket a szomszédos olvasóteremből hozzák ki. A gyakornok egy napon egy vastag, nagy méretű szidurhoz jutott. A fedelet felütve meglepetten vette észre a pecsétet, mely a címlapon, a héber felirat alatt kapott helyet.

Az imakönyv a „Széder Ávodát Jiszráel” (Izrael szolgálatának rendje) címet viseli, és 1937-ben adta ki a híres német-zsidó Schocken könyvkiadó. A pecsétet a Reichsinstitut für Geschichte des neuen Deutschlands, azaz az Új Németország Történelmének Birodalmi Intézetének könyvtára számára ütötték bele. Ezt az intézményt 1935-ben alapították náci vezetők, hogy irányítsák és ellenőrizzék az országban folyó történelmi kutatásokat és publicisztikát. Egy évvel később megalakult a szervezet zsidókérdést kutató osztálya is, mely jelentős mennyiségű zsidó könyvtári és levéltári anyagot foglalt le. Célja az volt, hogy „tudományosan” támassza alá a náci ideológia zsidóellenességét, illetve dokumentálja a felszámolásra ítélt európai zsidóság kultúráját. A háború után az intézet által elbitorolt könyvek jelentős része után az Izraeli Nemzeti Könyvtár gondozásába került.

Az imakönyv további érdekessége, hogy már a Schocken család kivándorlása után látott napvilágot. A nácik hatalomra kerülését követően – számos más zsidó vállalkozóval együtt – a nyomdászdinasztia tagjai is az akkor brit fennhatóság alatt álló Palesztinába költöztek, de németországi működésüket sem függesztették fel, ameddig lehetséges volt.

A több száz kiadást megért Széder Ávodát Jiszráel imakönyvet először a Frankfurt melletti Rödelheim városában adták ki 1868-ban, s ezért általában csak „Rödelheimként” hivatkoznak a németországi, úgynevezett „jeke” zsidók, hagyományos imarendjét és szokásait tartalmazó szidurra. Ebben az imakönyvben az utasításokat és magyarázatokat már nem jiddisül, hanem németül tüntették fel, azonban továbbra is héber betűkészletet használtak ehhez. A kommentárok a hagyományos értelmezés mellett filológiai és a modern kutatásokra támaszkodó magyarázatokat is tartalmaznak. Mindezzel együtt az imaszövegekben nem eszközöltek változtatásokat, mert a szidurt elsősorban a Németországban elterjedt neoortodox közösség tagjainak szánták, akik ragaszkodtak a vallási törvényekhez, ám nyitottak voltak a világi műveltségre is.

A náci pecséttel ellátott imakönyv minden bizonnyal megütközést vált ki mindenkiben, aki először kézbe veszi, de érdemes a jelenség egy másik olvasatán is elgondolkozni: A horogkeresztet a karmai között tartó birodalmi sas alatt egy másik, későbbi pecsét is ott virít, a „Zsidó Nemzeti és Egyetemi Könyvtár” pecsétje, Jeruzsálemből, a független Izrael fővárosából. A zsidó nép elpusztítására tett kísérlet kudarcának ékes bizonyítéka tehát ez a különleges szidur.

 

zsido.com

 

Forrás: JPost

Megszakítás