A héber feliratos fadarabok és papírtöredékek a németországi Zülpich városában zajló útépítési munkálatok során kerültek

Zülpich/Wikipédia

napvilágra – tudósít az Arutz7 híroldal. A 2020-ban talált darabokat mostanra azonosították, és így már kimondható, hogy a holokausztban meggyilkolt zsidók imakönyveinek darabjaira leltek.

„Kiderült, hogy a töredékek eredetileg egy fából készült dobozban voltak. A doboz egy gödörben rejtőzködött, amit a földbe vájtak és kövekkel raktak ki. Miután megvizsgáltuk a töredékeket, hamar kiderült, hogy különféle, héber betűkkel, illetve gótbetűs írással nyomtatott kiadványokról van szó”

– áll a Rajna-vidéki Műemlékvédelmi Hivatal illetékesének állásfoglalásában.

A hivatal képviselője hozzátette, hogy a szakemberek zsidó imakönyvekként azonosították a mély építési árokban megtalált töredékeket. Hozzátette, hogy a maradványok „valószínűleg az 1920-as évekből származnak, erre utal a felhasznált papír típusa és az, hogy fémkapcsokkal kapcsolták egybe a lapokat”. A töredékek között a reggeli, a délutáni és az esti ima is szerepel, bennük olyan fontos imádságok, mint a Smá Jiszráel vagy az Ámidá főimádság. A Smá több töredéken is felbukkan.

Az első lapon német nyelven Mózes ötödik könyvéből (6:4-9) vett szavak olvashatók, a német szöveg fölött pedig a 29. zsoltár, valamint a 95. zsoltár egy része látható, mindkettő héber nyelven.

A darabok különösen törékenyek és érzékenyek és „óriási munka volt a megmentésük, mivel a papír pépes masszává deformálódott és nehéz vagy teljességgel lehetetlen volt szétválasztani az oldalakat.”

 

A kutatás bebizonyította, hogy a helyszínen egykor egy ház állt. A Zülpichi Városi Archívum kutatója, Rita Reibold elmondta, hogy az épületben Moritz Sommer zsidó marhakereskedő lakott a családjával. A házat a második világháború vége felé érte bombatalálat, ekkor omlott össze. A nácik 1941-től fogva „zsidó házként” használták az építményt. Ide zsúfoltak be embertelen körülmények közé rengeteg olyan zsidót, akiket kiűztek saját otthonaikból.

„Valószínű, hogy a Sommer család vagy más, ott elszállásolt [zsidó] család tagjai rejtették el a fadobozt egy, a ház mögött álló fészer padlózata alatt, hogy elrejtsék és megmentsék őket attól, hogy egy harmadik fél kezére jussanak”

– mondta a műemlékvédelmi hivatal szakembere.

A háború végeztével leburkolták a területet, így történhetett, hogy az imakönyvek az út alá kerültek. A helyszín közelében áll jelenleg a Sommer család emlékműve.

 

Megszakítás