„A holokauszt átverés volt” – vetítették egy svéd zsinagóga falára. Az Északi Ellenállási Mozgalom nevű neonáci csoport provokációja ráadásul egy antiszemitizmus elleni nemzetközi konferencia alatt történt – írja a Jewish News.

A svéd rendőrség gyűlölet-bűncselekmény miatt indított vizsgálatot a Malmőben történt incidens miatt.

A kivetített feliratot a zsinagóga és a mellette álló épületek falán lehetett olvasni, miközben odabent a Malmői Nemzetközi Fórum a Holokauszt Emlékének Megőrzéséért és az Antiszemitizmus Elleni Küzdelemért nevű rendezvény folyt.

A Svédországban politikai pártként bejegyzett, Norvégiában, Dániában és Izlandon mozgalomként működő, Finnországban pedig betiltott Északi Ellenállási Mozgalom hivatalosan is felelősséget vállalt a történtekért.

A zsinagógában tartott konferencián több európai ország kormányának tagjai, miniszterei és magas rangú tisztségviselői vettek részt.

A helyszín megválasztása nem volt véletlen: a kontinensen Malmőben a legerősebb a zsidóellenesség. A szélsőjobboldali fenyegetettség mellett rendkívül erős a muszlim antiszemitizmus, illetve a baloldali mozgalmak és pártok Izrael-ellenességnek álcázott antiszemitizmusa is.

Malmö lakosságának egyharmada, mintegy 350 ezer ember muszlim országokból érkezett bevándorló. A városvezetés sem kifejezetten barátságos a folyamatosan csökkenő számú zsidó közösséggel. 2009-ben, az Izrael és a Gáza-övezetet irányító Hamasz terrorszervezett között kirobbant háború során, amikor rendkívül megszaporodtak az antiszemita támadások Malmőben, Ilmar Reepalu polgármester az áldozatokat tette felelőssé a kialakult helyzetért, amikor felszólította a hitközség tagjait, hogy határolódjanak el Izraeltől. Ezzel is összefüggésben állhat, hogy 2009 óta a malmői közösség létszáma a felére csökkent. Igaz, legalább még működik, nem úgy, mint az északon fekvő Umea hitközsége, mely 2017-ben beszüntette a működését az egyre növekvő fenyegetettség miatt.

 

Svéd neonácik zavartak meg egy holokauszt-kiállítást

A szélsőjobboldali Északi Ellenállási Mozgalom tagja megpróbálták megakadályozni, hogy a holokauszt áldozataira emlékező “Elhalványuló történetek – add tovább őket!” című kiállítást megtekintsék az érdeklődők, a már bejutott látogatókat pedig megfenyegették. A dél-svédországi Visbyben a Raoul Wallenberg Akadémia által szervezett tárlaton Sanna Sjöswärd fotóit állították ki. A skandináv országban egyre erősebbek a neonáci mozgalmak, melyek tavaly … Olvass tovább

 

A zsinagógánál történt incidens dacára Katharina von Schnurbein, az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni tevékenységét összefogó koordinátora úgy véli, hogy a konferencia azt bizonyítja: „van remény a változásra”. Úgy ítéli meg, hogy maga a tény, hogy éppen Malmőben gyűltek össze, üzenetértékkel bír: „nem toleráljuk az antiszemitizmust és küzdeni fogunk ellene – tette hozzá.”

Von Schnurbein az Európai Bizottság új, antiszemitizmus elleni stratégiáját is bemutatta a konferencia résztvevőinek. A találkozó emellett az európai zsidó élet felpezsdítését is célozta. Bár a terv megvalósításához még nem rendeltek költségvetést, a koordinátor azt reméli, hogy több millió eurós támogatásra számíthatnak és a Bizottság számos részlege csatlakozik a programhoz.

A stratégiai terv egyik kiemelt célja, hogy egységes, Európa-szerte alkalmazott módszerrel dokumentálják az antiszemita incidenseket.

Ezzel egyidőben, egy Brüsszelben tartott konferencia során európai zsidó vezetők arról panaszkodtak, hogy a fent említett tervet nem lehet komolyan venni mindaddig, amíg két, a zsidó élet fenntartását ellehetetlenítő témára nem kínál megoldást: az egyik a kóser vágás tilalma, a másik pedig a csecsemők körülmetélésének betiltására tett kísérletek.

Von Schurbein szerint a stratégiai terv foglalkozik a kóser vágás kérdésével, amikor kijelenti, hogy a “tagállamok kötelessége tisztességes egyensúlyt találni a a vallásszabadság és az állati jogok garantálása között”. A koordinátor emellett felszólította a tagállamokat, hogy törvényekkel garantálják a zsidó közösségek számára, hogy vallási hagyományaikat követve élhessenek.

Hozzátette azonban azt is, hogy az Európai Bizottság nem tehet semmit az Európai Bíróság döntése ellen, mely 2020-ban engedélyezte Belgium egyes tartományai számára, hogy betiltsák a rituális vágást.

 

Borítókép: Pixabay