A Misna (Ros hásáná 1:1) ugyan négy újévet sorol fel (niszán 1., elul 1., tisré 1. és svát 15.), ám a Chábád mozgalom 221 évvel ezelőtt új dátummal egészítette ki az újévek sorát.  Kiszlév hó 19-én ünneplik a lubavicsi közösségekben a hászidizmus újévét.

Ez volt az a nap, amikor 1798-ban a Chábád mozgalom megalapítója, Sneur Zámán rabbi (1745-1812), más néven az Álter Rebbe kiszabadult a cári börtönből. A hászid felfogás szerint ez a nap nemcsak szeretett mesterük szabadulását jelképezi, hanem a hászid tanítások, a Tóra belső lényegének kiáradását is az egész világ felé.

A hászid mozgalom kezdetei két nemzedékkel korábbra nyúlnak vissza. Jiszráel Báál Sém Tov rabbi (1698-1760) fedte fel tanítványainak az addig csupán kiválasztott bölcsek által tanulmányozott misztikus tan titkait, és felszólította őket, hogy gyűjtsenek maguk köré további tanítványokat és terjesszék a Tóra belső fényét. A Báál Sém Tov utódja a Mezricsi Mágid (1700/1710-1772) volt, aki éppen ezen a napon, kiszlév 19-én adta vissza lelkét Teremtőjének. Halála előtt azt mondta kedves tanítványának, Snéur Zálmán rabbinak: „Ez a nap a mi ünnepünk”.

Az Álter Rebbe, hűen mesterei útmutatásához, széles néptömegekkel ismertette meg a kabala tanításait Kelet-Európában. Ő volt az, aki megteremtette e a Chábád filozófia és tanulási módszertan alapját, melynek neve a chochmá-biná-dáát, azaz bölcsesség-értelem-tudás szavak kezdőbetűiből áll össze.

A hászidizmust korai időszakában nagyon sok neves rabbi ellenezte, támadta, sőt tiltotta. Az Álter Rebbe azonban még a hászid világban is sok kritikát kapott azért, amiért különösen nagy mélységben tárta a misztikus tanokat az egyszerű zsidók elé.

1798 őszén a hatóságok letartóztatták az Álter Rebbét. Azzal vádolták, hogy tanításával és tevékenységével a cári hatalom ellen lázítja a zsidókat, továbbá meggyanúsították azzal is, hogy titokban az ellenséges Ottomán Birodalmat támogatja, miközben csak adományokat gyűjtött az akkor török fennhatóság alatt álló Szentföld zsidó közössége számára.

A rebbét Szentpétervárra szállították és a Néva folyó egyik szigetén emelt börtönerődbe zárták. A kihallgatások során kénytelen volt a cár megbízottjai elé tárni a zsidóság legfontosabb tanításait és a hászid filozófia és gyakorlat alapvetéseit. 53 nap elteltével a rebbét végül felmentették a vádak alól és szabadon engedték.

Snéur Zálmán rabbi úgy tekintett letartóztatására, fogva tartására és kiszabadulására, mint az Égben zajló folyamatok földi tükröződésére. Úgy vélte, hogy az égi vádló panasszal fordult az égi bírósághoz, amiért széles körben terjesztette a Tóra misztikus tanításait, ám pere felmentéssel zárult, tehát már semmi sem állhatott annak útjába, hogy a hászidizmus üzenete eljusson a világ minden pontjába. Kiszabadulása után ezért még nagyobb erőfeszítéseket tett, hogy minél többen részesüljenek a Tóra belső fényéből és magyarázatait ezt követően még részletesebben és még inkább közérthető formában terjesztette.

 A hagyomány szerint maga a Báál Sém Tov és a Mezricsi Mágid jelent meg a börtönben az Álter Rebbe előtt, hogy felfedjék letartóztatásának valódi okát. Amikor a rebbe megkérdezte, hogy felhagyjon-e a misztikus tan terjesztésével, mesterei közölték, hogy épp az ellenkezőjét kell tennie: még nagyobb odaadással kell a hászidizmust népszerűsítenie.

A lubavicsi közösségekben ezért a hászidizmus újéveként ünneplik kiszlév 19. napját, mert e naptól fogva már „égi jóváhagyással” terjedhettek a hászid tanítások, melyek mára a zsidó tudományok és a zsidó élet integráns részét képezik szerte a világon.

zsido.com

Forrás: Chabad.org

 

Megszakítás