Mi a különbség a mai hanukai gyertyák és a a Szentély-beli Menóra között?
Oberlander Baruch rabbi írása 2011. december 20-án este kezdődik a nyolc napos Chánuká, a Fény ünnepe. Az ünnep minden estéjén egy gyertyával többet gyújtunk meg. Ez azt a csodát jelképezi, amely i. e. 165-ben történt, amikor a zsidóságukhoz hűséges kevesek a Makkabeusok vezetésével legyőzték a szíriai görögök hatalmas hadseregét. A győzelem után újjáavatott szentélyben csak egy napra elegendő olaj maradt a menóra lángjának meggyújtásához, ez azonban mégis nyolc napig égett. A chánukái menóra nyolckarú kandeláber, amelyen külön helye van a „szolgalángnak”. A karok lehetnek gyertyatartóként vagy viaszmécstartóként kiképezve. A lángokat a „szolgával” gyújtjuk meg: ezt sámásnak hívják. A gyújtás után – égve – visszatesszük a helyére. A jeruzsálemi szentélybeli Menóra lángjainak és a Chánuká lángjainak a meggyújtása között azonban vannak különbségek, egyebek között a következők: a. A Menóra lángjait a Szentély falain belül gyújtották meg, a Chánuká lángjait „a ház bejárata előtt.” b. A Menóra lángjait napközben gyújtották meg, a Chánukáét pedig „napszállta után”, azért, hogy este égjenek. A lubavicsi rebbe a különbséget így magyarázza: A Menóra lángjait olyan helyen gyújtották meg, ahol a szentség nyíltan megnyilvánult – a Szentélyben. Ennek következtében, mikor a görögök miatt a Szentély tisztátalanná vált, a szent szolgálat minden eleme, de főképp a Menóra meggyújtása lehetetlenné vált. A Chánuká-gyertyák más célt szolgálnak: céljuk, hogy megvilágítsák környezetünket, s földerítsék az éj sötétségét, a szellemi góleszt. A Chánuká gyertyái képesek arra, hogy ellenálljanak a gonosz erőknek. A Chánuká lángjai tehát „jobban fénylenek”, mint a Menóra lángjai. Ez tükröződik abban is, hőgy a Menóra lángjait a Szentélyt megszentségtelenítő görög beavatkozás hatástalanította, a Chánuká fényeit azonban sosem lehet hatástalanítani: még a száműzetésben, a legmélyebb sötétség idején is ragyognak. A fentieket tükrözi az is, hogy Chánukákor több gyertyát gyújtunk (nyolcat), mint a Szentélyben (hetet). Ezek a számoknak jelentőségük van. A hetes a természet rendjén belüli tökéletességre utal, amint az a hét hét napjában is tükröződik. Következésképp a Szentélyben, ahől az isteni szentség feltárul, hét láng is elegendő, mivel a hét a természet rendjének fényét jelképezi. Amikor azonban a gólesz sötétségébe akarunk fényt hozni, egy olyan lángra is szükség van, amely meghaladja a természetes rendet. Ilyen fénye van a Chánukákor meggyújtott nyolc gyertyának, mivel a nyolcas szám olyan fényre utal, amit semmiféle határ nem korlátoz.