A Csodarabbik útja nevet viselő, Észak-Magyarország zsidó örökségébe vezető zarándokút keretében Mádon, Olaszliszkán is átfogó fejlesztések valósulnak meg.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által kezdeményezett, és az Európai Unió támogatásával életre hívott átfogó projekt eredményeként megismerhetővé és átélhetővé válik Tokaj-Hegyalja egykor virágzó zsidó közösségeinek hagyományos élete, tárgyi és kulturális emlékezete. Az útvonal hiteles és élménygazdag beszámolót nyújt a Tokaji-hegyaljai borvidék hajdani hászid zsidóságának szokásairól, felkeresi a leghíresebb hászid rebbék sírjait, működésének színtereit. A fejlesztés révén egyedülálló vallási és folklorikus jelentőségéhez méltó súlyt kap Magyarország legérdekesebb, egyben legnagyobb szabású zsidó zarándokútvonala.
A projekt keretében felújítják a Mádon található rabbiházat is, ahol a település kevéssé kielégítő szálláslehetőségeit javítva zarándokszállást létesítenek, melynek célja egyrészről a környékre látogató vallásos csoportok elszállásolása, másrészt zsidó nyári gyerektáborok, ifjúsági és közösségi rendezvények helyéül szolgálhat majd. A mádi kiállítás keretében 10-12 család és a környék zsidó vonatkozású történetét, a mádi zsidó legendáját, illetve a zsidó folklór elemeit mutatják be. A rabbiház elsősorban a családtörténetre és a zsidó vallás egyes elemeinek interaktív bemutatására koncentrál, a mellette álló, ismét teljes szépségében pompázó zsinagógában a turisztikai információkra, az imahely és a térség bemutatására kerül a hangsúly. A belsőépítészeti kialakítás során a rabbiház vegyes funkciót kap: egyfelől kiállítási helyiség és családfa kutató központ, másfelől jól felszerelt zarándok szálláshely lesz. Emiatt a bútorzatban, installációkban vegyesen szerepelnek majd modern és antik elemek, a szükséges összhatás ezek indokolt együttműködésével jön létre.
A térség zsidó vonatkozású emlékhelyeinek megújítása a 19. század végén itt élt vallási vezető, Friedmann Cvi Hers rabbi emlékén keresztül világszerte ismerté váló Olaszliszkát sem hagyja érintetlenül. Az erényes, önmegtartóztató életmódja és jámbor istenfélelme miatt az egész zsidó világban tisztelt vallási vezető hajdan pezsgő környezetére ma már csak a volt zsinagóga keleti főfala, illetve az annak közepén elhelyezkedő tóratartó fülke emlékeztet. Annak érdekében, hogy a látogatók számára könnyebben elképzelhetővé váljon az eredeti térélmény, Szécsi Zsolt építész a nyugati fal mementóként való visszaépítésével láthatóvá teszi az épület eredeti méreteit, tetőszerkezet nélkül is lehetővé teszi a „ki- és belépés” átélését. Az új fal anyaghasználatában és szerkezetében eltér a régi falaktól, mégis hűen egészíti ki az eredeti struktúrát.
Az egykori zsinagóga esti díszvilágítása a tórafülkét hangsúlyozza ki, de időről-időre drámai változások következnek, és más megvilágításba kerül az emlékhely. 1944. április 13-án hatvanhárom családot deportáltak a faluból. A zsinagóga padlóján pislákoló fények az akkori csillagállás szerint fénylenek az üresen maradt térben. Az épen maradt fal egy bizonyos pontja előtt állva kopogó léptek és visszhangzó tóraolvasás dallama hallható. A megindító interaktív audiovizuális élmény jelentős segítséget nyújt a csodákkal és mély bölcsességgel keretezett, rég tovatűnt világ felidézéséhez.