Heti izraeli hírösszefoglaló.
Rekordévet zárt 2018-ban a Magyarországon is népszerű Birthright/Taglit program, melynek keretében zsidó fiatalok utazhatnak ingyen egy tíznapos túrára Izraelbe. A program célja, hogy erősítse a résztvevők zsidó identitását és kapcsolatát Izraellel. Tavaly 48 000-en érkeztek a diaszpóra országaiból, s 8300 izraeli fiatal csatlakozott a csoportokhoz. A program 1999-ben indult, azóta 67 ország 650 000, 18 és 26 év közötti fiatalja vett részt rajta. A külföldről érkezett csoportokat helyi fiatalok is elkísérik, hogy személyes kapcsolatokon keresztül is erősödjön a zsidó állam és a diaszpóra közötti kötelék. A Taglit költségeit az izraeli kormány mellett magánadományokból fedezik. Legnagyobb szponzoruk az Adelson család, mely több százmillió dollárt áldozott e célra. A program az izraeli gazdaságnak is jót tesz, eddig mintegy egymilliárd dollár bevételt és 750 000 vendégéjszakát hozott a turisztikai szektor számára. 2019-ben a program elérhetővé válik a 27 és 32 év közöttiek részére is. Budapestről idén nyáron négy csoport indul, három a fiatalabb és egy a valamivel idősebb korosztály számára. Korábban az EMIH szervezésében is indultak csoportok Izraelbe.
Charles Bronfman, a Birthright társalapítója egy, az amerikai reformközösség által szervezett konferencián a Chábád mozgalmat állította példaképnek, mely mindenkinél több csoportot küldött Izraelbe a program keretein belül: ” Ki szervezi mégis a legtöbb Birthright utat? A Chábád. Hol térnek vissza a zsidó közösséghez a legtöbben? A Chábádban. Ki szolgáltatja a legtöbb programot a túrák után is? A Chábád. Azt gondolom, Önöknek kéne ezt megtenni, nem a Chábádnak” – kérte számon a közönségen.
A Britright/Taglit egy idő óta egyes amerikai, radikális baloldali zsidó csoportok kereszttüzében áll, melyek azzal vádolják a szervezőket, hogy „elfogult, Izrael-párti és a megszállást erősítő” propagandával tömik a résztvevők fejét. Többször előfordult, hogy e szervezetek beépített tagjai az utazókhoz csatlakoztak, majd kiváltak a csoportból és palesztin szervezetekhez szöktek át. Ez egyfelől tüntetés volt a Birtgright Izrael-párti hozzáállása ellen, másfelől kerülő út a számukra, mivel tudták, hogy az BDS-t támogató szervezetek tagjaként megtagadták volna tőlük a belépést az országba. A programot idén azzal támadták, hogy „lelepleződött félrevezető ideológiájuk és ezért drasztikusan lecsökkent a résztvevők létszáma”. Ennek cáfolataként tette közzé sajtóközleményekben a Birthright/Taglit, hogy a valóságban még sohasem volt akkora az érdeklődés, mint 2018-ban.
Vörös dél
Kezdetét vette a „Dárom Ádom – Vörös Dél” elnevezésű, egy hónapon keresztül tartó programsorozat, mely a Negev észak-nyugati részének virágok borította mezőire invitálja a kirándulókat. A Gázai-övezethez közeli környék sokat szenvedett a Hámász rakétáitól és gyújtóbombáitól, melyek óriási károkat okoztak a természetben is. Ilyenkor, a tél vége felé azonban a zöldellő mezőket milliónyi vörös szellőrózsa, más néven anemóna, héberül kálánit borítja, melyek különleges szépségűvé varázsolják a tájat. A 2007 óta évente megrendezett programsorozat csak pénteken indult el, de már 60 000 látogató érkezett, hogy a szemet gyönyörködtető látványt élvezze. A túrázás mellett különböző kulturális- és sportprogramokkal, illetve termelői vásárral is várják a látogatókat a környék településein. Az erős kezdéshez hozzájárult a napsütéses idő és a 20 fok feletti hőmérséklet is.
A bizonytalan biztonsági helyzet miatt a rendőrség megkérte a kirándulókat, hogy figyeljék a gyanús tárgyakat, légballonokat, csomagokat. Ha ilyet látnak, ne közelítsék meg azokat, és riasszák a biztonsági erőket. Bár a gyújtogatási hullám elült, péntekenként tízezrek tüntetnek a határ gázai oldalán, robbanóanyagokkal támadják a katonákat, és félő, hogy ismét a civil közösségeket veszik célba, különösen egy ilyen tömegrendezvény ideje alatt.
Randalírozássá fajult az etióp zsidók tömegtüntetése Tel-Avivban
A demonstrálók azért tiltakoztak, mert meggyőződésük szerint az izraeli rendőrség diszkriminatívan lép fel közösségük tagjai ellen, gyakran alkalmaznak feleslegesen erőszakot, és sokszor azonnal bűnözőként tekintenek rájuk, vizsgálat nélkül. A tiltakozás kiváltó oka a 24 éves Jehuda Biadga agyonlövése volt. Az etióp származású fiatal egy késsel hadonászott, amikor egy kiérkező rendőr rálőtt. A szemtanúk állítása szerint Biadga nem jelentett közvetlen veszélyt a rendőrre, aki alkalmazhatott volna más eszközt is a semlegesítésére. A tüntetők szerint az éles fegyver használatának egyetlen oka a fiatal bőrszíne volt. A hat órán keresztül tartó, békés demonstráció végén tüntetők egy csoportja randalírozni kezdett, kövekkel támadtak a rendőrökre, üzletek kirakatait törték be és szeméttárolókat gyújtottak fel. Az összecsapásokban hat rendőr és egy járókelő megsérült. Tizenegy embert tartóztattak le.
A szervezők elítélték a rendbontást, ám élesen kritizálták a rohamrendőröket is, akik szerintük brutálisan léptek fel. „Nem mondom, hogy nem volt kődobálás, de a kiérkező, több száz sisakos, pajzsos rohamrendőr egyszerűen átgázolt a tömegen, olyanokon is, akik nem csináltak semmit. Olyan volt, mintha atombombát dobtak volna le. Engem békén hagytak, mert fehér, askenázi nőként a „jó oldalon” állok, de abba bele sem merek gondolni, hogy mit tettek a letartóztatottakkal” – mondta Ronti Horowitz.
A rendőrségi közlemény szerint az egyenruhások „visszafogott erővel szorították ki a rendkívül erőszakosan viselkedő rendzavarókat, akik hat rendőrt megsebesítettek, egy autójában ülő civil nőre támadtak és hatalmas anyagi kárt okoztak a város utcáin”.
zsido.com