A múlt héten a média is beszámolt arról, hogy a széles körben ismert és tisztelt, magyar származású Smuel Wozner rabbi temetésén sok tízezren vettek részt. Tragikus módon a helyszíni tülekedésben két ember meghalt és közel százan megsérültek. Ki volt a rabbi és milyen szellemi örökséget hagyott maga után?
Lublini jesivától az internetig
A magyar származású Smuel Hálévi Wozner Bécsben született 1913-ban. A Lublini Jesivában tanult, majd házassága után még az 1930-as években érkezett Palesztinába. Előbb Jeruzsálemben, később Bne Brakban élt, és a Lublini Jesivát vezette egészen a nemrég bekövetkezett haláláig. Évtizedek során a jesiva tanítványaiból és Smuel Wozner rabbi híveiből számos közösség, zsinagóga és kolel alakult Izraelben és az Egyesült Államokban is, melyeket mint Sevet Lévi (Levi törzse) ismernek.
A rabbit a haszidok legfontosabb döntnökeként ismerték el, és általában az ortodox körökben is az egyik legnagyobb hatású poszék (vallási döntéshozó) volt. Nézetei az ortodox világon belül is inkább konzervatívnak számítottak. Sokat foglalkozott a technika fejlődése által felvetett problémákkal. Például, hogy használható-e szombaton személyérzékelő (mely egy automata ajtót nyit ki) vagy lehet-e szombaton motoros tolószékkel közlekedni, hogy egy mozgássérült eljuthasson a zsinagógába. Az egyik döntésében bizonyos esetekben megengedte az olyan automatikusan működő internetes kereskedelmi oldalak használatát, amelyekhez nem kapcsolódik aktív munka a szombati pihenőnapon.
Egy másik esetben azzal a kérdéssel fordultak hozzá, hogy mi a véleménye arról az újításról, amikor a Tóratekercsre egy átlátszó lapot tesznek melyen a magánhangzók és a Tóraolvasás hangjelei szerepelnek, ezáltal bárki, aki tud héberül, fel tud olvasni. Smuel Wozner rabbi véleménye az, hogy bár a dolog nem tilos (hiszen amikor valaki a szemüvegén keresztül olvassa a Tórát, akkor is egy réteg van a szeme és a Tóra betűi közt, ami természetesen megengedett) mégsem adná áldását erre az újításra. Inkább a hagyományos módszert ajánlja, hogy valaki egy kipontozott „Chumas”-ból (nyomtatott héber tórából) halkan mondja előre a felolvasónak a szöveget.
Parlamenti képviselő talmud tanulási programja
Az Első világháború után újjáalakult Lengyelországban az ortodox és a haszid zsidóságnak is meg kellett találnia a helyét. Ebben nagy szerepe volt a lengyel parlament első ortodox zsidó tagjának Meir Sapirónak. 1924-ben ő kezdeményezte a „Lublin Bölcsei”, vagy röviden, a Lublini Jesiva megalapítását, melyet 1930-ban avattak fel. Meir Sapiro lett a jesiva első vezetője 1933-ban, korán, 46 éves korában bekövetkezett haláláig.
Az intézményt a nagy múltú, már a tizenhatodik század óta fennálló Lublini Jesiva folytatójának tekintették. Mintegy kétszáz diák tanult ott, 14 éves kortól, kizárólag zsidó tárgyakat, héber nyelven. A jesivába nem volt könnyű bekerülni, az erkölcsös zsidó életvitelen túl négyszáz lapnyi Talmudból kellett számot adni a felvételi vizsgán.
Meir Sapiro másik, máig ható, kezdeményezése a „Daf Hajomi”, azaz minden nap a Talmud egy lapjának a tanulmányozása (még így is hét és fél évbe telik az egész Talmudot egyszer elolvasni). Ez a kezdeményezés mára óriási nemzetközi teret nyert. A legutolsó hétéves ciklus befejezésekor Izraelben és az Egyesült Államokban több százezer fős rendezvényt szerveztek. Három éve Oberlander Báruch rabbi előadásában Budapesten is működik dáf hájomi talmudkör.
A Lublini Jesiva csak rövid ideig állhatott fenn, a német megszállás idején az épületet a német katonai rendőrség használta a hatalmas könyvtárat Lublin főterén elégették. A háború után az épületben a helyi egyetem orvoskarát helyezték el. 2003-ban a zsidó közösség visszakapta az épületet, 2007-ben a zsinagógát helyreállították, és a tervek közt szerepel egy haszid múzeum létrehozása is.
A hagyomány Izraelben folytatódott. Az 1950-es években megalakult Bne Brakban a Lublini Jesiva. Az alapító Smuel Wozner rabbi volt, aki még az eredeti lengyelországi jesivában tanult. A jesiva támogatói közt volt a „Cházon Is” (Avrohom Jesaja Karelitz (1887-1953), az izraeli ortodox zsidóság egyik legnagyobb hatású vezetője és Jichak Halevi Hertzog (1888-1959), Palesztina, később Izrael askenázi főrabbija, és a Munkáspárt jelenlegi vezetőjének, Jichak Hertzognak a nagyapja.
Wozner rabbival a budapesti Oberlander rabbi is közeli kapcsolatot ápolt, több vallási kérdésben is konzultáltak. Oberlander rabbi a jövő héten személyes összefoglalóval emlékszik meg majd a nagy mesterről.
Dan Diamant
Kép: wikipédia