94 éves korában elhunyt Yitzhak Arad, a Jad Vasem egykori igazgatója

Báruch dáján háEmet! Május 6-án, azaz ijár hónap 24-én elhunyt Yitzhak Arad holokauszt-túlélő, a vészkorszak egyik tudósa – jelentette a jeruzsálemi Jad Vasem Központ, melyet korábban Arad is igazgatott.

Arad 1926-ban született Yitzhak Rudnicki néven egy litvániai kisvárosban, Švenčionysban (jiddisül: Szvincián), mely akkoriban még Lengyelország része volt. Már fiatal korában szimpatizált a cionista gondolatokkal, ezért a Hánoár Hácioni tagja lett. Sajnos, szülei és családjának nagy része a hat millió zsidó áldozat között van, akiket a náci gépezet pusztított el, azonban Yitzhaknak sikerült a gettóból elmenekülnie, majd 1943-ban, alig 16 évesen csatlakozott a szovjet partizánokhoz, a Markov Brigádhoz, egy elsősorban nem-zsidó civilekből álló csoporthoz, s velük a második világháború végéig harcolt a náci németek ellen Fehéroroszországban és Litvániában. Háborús éveiről az 1979-ben megjelent héber és angol nyelven megjelent önéletrajzi könyvében, “A Partizán: a halál völgyéből Cion hegyére” írt.

A második világháború után szinte rögtön, még 1945-ben a Szentföldre alijázott, és korán csatlakozott az izraeli hadseregbe, ahol elsősorban páncélos alakulatnál szolgált.

Tudományos karrierje a Tel-Aviv Egyetemen kezdődött, ahol a második világháború és a holokauszt egyik elismert tudósa lett. Sokat publikált, írásai elsősorban héberül jelentek meg. Későbbi kutatásainak homlokterében a Szovjetunió holokausztja állt, mely könyv formában is megjelent, amiért 2004-ben elnyerte az évente kiosztott Buchman-emlékdíjat, egy hasonló témában írt másik kötetéért pedig a nemzeti zsidó könyv díját is megkapta.

1972–1993 között az izraeli holokauszt emlékközpont, a Jad Vasem igazgatójaként dolgozott, majd nyugállományba vonulása után is tanácsadói minőségben szoros kapcsolatban maradt az intézettel. 1993-ban a lengyelországi Toruń-i Nicolaus Copernicus Egyetem díszdoktorának választotta.

2006-ban egy litván lap, a Respublika „háborús bűnösnek” nevezte Yitzhak Aradot, és a felelőségének kérdését vetette fel az 1944. január 29-ei Koniuchy-mészárlással kapcsolatban, ahol szovjet partizánok 38 civilt öltek meg. A történészek által nem teljesen tisztázott esemény vizsgálatát nemzetközi nyomásra 2008-ban megszüntették a professzorral szemben. Az ügy kapcsán Arad azt nyilatkozta, hogy „sosem öltem meg civil embert. Előfordulhatott, hogy egy csata során halálosan megsebeztem valakit, de hogy hidegvérrel civileket vagy hadifoglyokat öltem volna, ilyen sohasem történt.” Ettől függetlenül elmondta, hogy „büszke vagyok arra, hogy náci németek és litván csatlósaik ellen harcoltam, a családom és a népem gyilkosai ellen”. Arad szerint a vizsgálat elindítása nem volt több, mint a litvánok bosszúja, amiért ő az Egyesült Államokban perdöntő bizonyítékokkal szolgált a litvánok náci kollaborációjáról.

Martin Gilbert brit történészt is megdöbbentette a vizsgálat, melyet egyenesen „perverznek” nevezett. Efraim Zuroff rámutatott arra is, hogy a litván kormány soha egyetlen háborús bűnös ellen sem indított eljárást, annak ellenére, hogy a Simon Wiesenthal Központ számos gyilkos ellen szolgáltatott bizonyítékokat: „Ahelyett, hogy a nácikkal együttműködő gyilkosokat büntetnék meg, helyette partizánokat, közöttük zsidókat zaklatnak.” A második világháborúban mintegy kétszázezer zsidót gyilkoltak meg, többségüket náci kollaboráns litvánok.

„Ami a múltban történt, az potenciálisan bármikor megismétlődhet, akárkivel.” – mondta Arad professzor, miközben tavaly egy Jad Vasem-i fotóprojekten dolgozott. Egyik elhíresült mondása pedig a következő volt: „Egyben mindig biztos legyél: ne légy a gyilkosok között, és soha ne találd magad az áldozatok táborában sem.”

Ronen Plot, a Jad Vasem megbízott elnöke szerinte Arad az eltűnő generáció egyik utolsó bástyája volt, „a túlélők, a partizánok, az IDF harcosai és az emlékharcosok generációjának kiemelkedő tagja”. „Minden egyes holokauszt-túlélőtől való búcsú emlékeztet minket arra, hogy most már az emlékezés munkája még inkább a mi vállunkon nyugszik.”

 

Yitzhak Arad emlékét a tudományos világon kívül őrzik gyermekei, unokái és dédunokái is. Emlékéből fakadjon áldás!

Cseh Viktor

Források:

www.vinnews.com

www.ynetnews.com

  • Küldés emailben