100 éves szépség: Sára

Sára, az első ősanya 127 évet élt, amit a Tóra úgy jegyez fel, hogy: „És volt Sárának élete: száz év és húsz év és hét év; ezek Sára életévei.” (1Mózes 23:1) Miért nem mondja a Tóra egyszerűen azt, hogy 127 évet élt? A Midrás szerint (Berésit rábá) ez azt jelzi, hogy Sára 100 évesen éppen olyan szép volt, mint 20 éves korában, és éppen olyan tiszta, bűntelen, mint hétesztendősen.

Rózsa a tövisek között: Rebeka

Minden ősanyától és ősapától más-más fontos tulajdonságot tanulhatunk. Rebekától, aki egy bűnös, erkölcstelen és bálványimádó közegben született, megtanulhatjuk, hogy az ember felül tud emelkedni környezete romboló hatásán. Rebeka, aki „rózsa volt a tövisek között” arra tanít minket, hogy akkor is elérhetjük a legmagasztosabb célokat, ha a hátterünk nem erre predesztinál bennünket.

Az ima erejével: Lea

Leáról, a harmadik ősanyáról azt írja a Tóra, hogy gyenge volt a szeme. A hagyomány szerint a sok sírástól lett gyenge – őt ugyanis eredetileg Ézsaunak szánták feleségül, ám őt elborzasztotta a gondolat, hogy egy gonosz ember társa legyen. Könnyeivel és imáival megváltoztatta sorsát, és így nem hogy nem lett a gonosz Ézsau felesége, de anyja lett a zsidó nép 12 törzséből hatnak.

Az önzetlen testvér: Ráchel

Ráchel és Jákob, akik hét éven át vártak egymásra, gyanakodtak, hogy Lábán, Ráchel apja Leát, idősebbik lányát csempészi majd az esküvői baldachin alá, ezért megegyeztek egy titkos jelben, amiről Jákob felismerheti kedvesét. Azonban Ráchel, a negyedik ősanya, megszánta nővérét, félt, hogy megszégyenül az egész násznép előtt, ha felfedik az esküvőn a csalást, ezért elárulta neki a titkos jelszót.

A hős bába: Jocheved

Jocheved, aki Lévinek, Jákob fiának volt a lánya, akkor született, amikor családja az éhínség elől menekülve megérkezett Egyiptomba. Ő volt az, aki bábaként zsidó gyermekek ezreit segítette a világra, és, aki a fáraó parancsával dacolva életben tartotta és bújtatta a halálra ítélt újszülött fiúkat. Végül pedig ő volt az, aki életet adott a zsidó nép legnagyobb vezetőjének, Mózesnek, Áronnak, aki az első főpap volt, és Mirjámnak, a prófétanőnek.

A bátor özvegy: Judit

A szír-görög Holofernész seregei körülzárták a zsidók lakta Bitulia városát, és megpróbálták kiéheztetni lakosait. Egy ember maradt, aki nem adta fel az Örökkévalóba vetett hitét: Judit, egy ifjú özvegy. A szépségéről és istenfélelméről híres Judit átszökött az ellenség táborába, a hadvezér kegyeibe férkőzött, majd egy óvatlan pillanatban megölte. A vezér nélkül maradt sereget aztán a szorongatott zsidók megfutamították. Judit a bátor és istenfélő zsidó nők példaképe.

 

Aki titkolta zsidóságát: Eszter

Eszter királyné gondosan titkolta mindenki elől zsidó voltát. Perzsia uralkodójának a felesége, akit Achasvéros a birodalom legszebb lányai közül választott magának, csak akkor fedte fel származását, amikor a király minisztere, Hámán, népe életére tört. Ekkor azonban nemcsak, hogy felfedte titkát, hanem leszámolt a zsidók ellenségével és diadalmaskodott a gonosz Hámán felett.

 

A Rebbe édesanyja: Chana rebecen

A rebecen közismert volt vallásosságáról, briliáns eszéről és zenei érzékéről. 59 éves korában azonban azt is meg kellett mutatni, milyen küzdő szellem lakik benne. Ekkor tartóztatták le férjét szovjet-ellenes vádakkal, és száműzték Kazahsztánba. Chana rebbecen önként vállalta a száműzetést, hogy férjével lehessen és minden követ megmozgatott az érdekében. Napokat utazott, hogy Moszkvában előmozdíthassa férje szabadulásának ügyét, majd hazatért dnyipropetrovszki otthonukba, hogy élelemmel megrakodva induljon újból útnak Kazahsztánba. Fáradhatatlan küzdelmének köszönhetően Schneerson rabbi megérhette szabadulását.

 

Minden lubavicsi édesanyja: Chaja Muska rebecen

Egy nap fiatal házaspár érkezett a Rebbecenhez, Menahcem Mendel Schneerson rabbi, a Rebbe feleségéhez, Chaja Muskához látogatóba New York-i otthonába. A szülőkkel egy kisgyermek is érkezett, aki meglepve tapasztalta, hogy a ház csendes, sehol egy szétszórt játék, semmi jel, hogy gyerek lakna a lakásban. A gyerek kíváncsian fordult a Rebbecenhez: „Hol vannak a gyermekeid?” – kérdezte, nem tudva, hogy fájó pontra tapint: a Schneerson házaspárnak nem született gyermeke. A Rebbecen azonban kedvesen válaszolt: „A gyermekeim a 770-ben vannak” – mondta, utalva a chábád mozgalom központjára, amit a házszámáról csak 770-nek ismernek. És valóban, minden lubavicsi haszidot gyermekeként szeretett.

Fotó: OpenArt

Megszakítás