A brit antiszemitizmus elleni küzdelem élharcosa: exkluzív interjú Mike Whine-nal
A londoni székhelyű CST (Community Security Trust – Közösség Biztonság Bizalom) szervezet egy non-profit kezdeményezés Nagy-Britanniában, mely az antiszemita fenyegetések ellen védi a zsidó közösséget.
A CST jószolgálati státuszát 1994-ben nyerte el, amivel egy időben a rendőrség és a kormány a „jó gyakorlatok” egyéni modelljének ismerte el tevékenységüket. A szervezet 2015-ig 500, a társadalom minden rétegéből érkező önkéntest képzett ki védelmi tevékenységre az Egyesült Királyságban.
A CST-nek van saját FB és Twitter oldala. Érik-e itt antiszemita kommentek magát a szervezetet is?
Igen, természetesen. Általában nem veszünk ezekről tudomást, hacsak nincs bűnügyi vonatkozása. Ha igen, akkor jelentjük a rendőrségnek, ugyanúgy, ahogy a hozzánk forduló áldozatoknak is tanácsoljuk.
Az évente kiadott, „Antiszemita jelentésük” szerint az antiszemita incidensek száma 2014-ben kiugró volt Nagy-Britanniában, 2015-ben pedig kissé visszaesett. Mi ennek az oka?
Izrael és a szomszédai közti feszültség mindig kiváltó oka az antiszemita események kirobbanásának. Ez általános jelenség. 2014-ben, Izrael ideiglenes gázai behatolása után, amellyel véget vetett a Hamász terrorizmusnak, növekedett az incidensek száma
Ennyire függnek ezek a támadások Izrael helyzetétől? Logikusabbnak tűnne, hogy inkább belső események, például a nagyünnepek táján erősödnek fel.
A zsidó nagyünnepek környékén is megfigyelhető ez, amikor több zsidó van az utcákon, jönnek-mennek a zsinagógába, ezzel jól látható célpontként szolgálnak. Az ilyen típusú incidensek többnyire nem erőszakos támadások, inkább csak antiszemita beszólások vagy agresszív bekiabálások formáját öltik.
A rendszerváltozás előtt mi azt gondoltuk, ez kelet-európai sajátosság, hogy az antiszemitizmus Izrael-ellenességnek álcázva jelenik meg.
Az anticionizmus valóban a hagyományos antiszemitizmus álcája. Közel 40 éve, a hatnapos háború végétől tapasztalunk Izraelt és a cionizmust szapuló propagandakampányt. Ugyanazokkal az elméletekkel és sztereotípiákkal dolgozik, és megpróbálja magát emberjogi kampányként feltüntetni. Azonosságokat keres a cionizmus és az apartheid között, azt bizonygatja, a cionizmus ugyanolyan, mint a nácizmus, de állításai tévesek és nélkülöznek minden valós alapot. Sajnos hatása a propaganda ereje és az emberek tudatlansága miatt óriási lehet.
A monitoring tevékenység elegendő arra, hogy felhívják a figyelmet erre a propagandára? Tudnak ezzel hatni a döntéshozókra?
A brit rendőrségnek beletelt néhány évébe, hogy felismerje az olyan „feszültség indikátorok” létezését, mint például Izrael katonai akciói a helyi terrorizmus ellen. De mostanra már jól reagálnak. Sok éven át a CST adott otthont a nemzeti rendőri szemináriumnak, ahol a mi vezető beosztású alkalmazottainkkal megbeszélhették a fenyegetések értékelését, az irányító és ellenőrző intézkedések bevezetésének szükségességét. Ennek eredményeként a zsinagógák közelében rendőrök járőröznek CST önkéntesekkel együtt.
A rendőrség felismerte, hogy a CST tevékenysége az utcákon és a megfigyelő rendszerek a zsidó területeken, az üzletekben és környékükön segítik a bűnözés egyéb formái elleni küzdelmet is.
Ezek szerint alkalmazzák a modern technika eszközeit, mint például a Londont behálózó megfigyelő kamerák láncát a munkájuk során?
A CST minden zsidó iskolát és zsinagógát felszerelt CCTV kamerákkal, ám önmagában ez nem elegendő. A megfigyelésnek párosulnia kell az épületeink ellenőrzésének és személyi védelmének a szabályozásával. A kormány elkötelezett a zsidó iskolák őrzésének finanszírozására (gyermekeink közel 30 százaléka jár zsidó iskolába) és a CST is létrehozott egy finanszírozási rendszert az iskolák és zsinagógák ablakainak törhetetlen filmbevonattal való laminálására. Ez véd a bombarobbanások során szétszóródó üvegcserepek ellen, melyek a terrorista merényletek során a halálesetek és sérülések legfőbb okai. A CST ezeken kívül tanácsokat ad a zsidó közösség szervezeteinek kiber-biztonság vonatkozásában is, hogy megakadályozhassák a weboldalak és számítógépes rendszerek elleni támadásokat.
A komoly védelmi rendszer ellenére történnek súlyos támadások. Hogyan reagálnak az emberek? Nem kezdik el kerülni a zsidó eseményeket és a közösségi tereket?
Az Egyesült Királyságban ez nem fordul elő. Nálunk a CST, a rendőrség és a kormány azon dolgozik, hogy lehetővé tegye a zsidó élet zavartalanságát. Így a fontosabb nagyvárosok zsidó kerületeiben normális látvány, ha vidám ünneplések zajlanak például Purim vagy Szimchat Tóra idején. Az is megszokott, hogy ezeknek a városrészeknek a közlekedési eszközein a férfiak kipát hordanak, és ezt félelem nélkül teszik.
Sokan, sokféle irányból jelentenek veszélyt a zsidókra. Van közös nevező a különböző motivációjú (neonáci, palesztinbarát, iszlám fundamentalista, nacionalista) antiszemita csoportok között?
Általában ezek a szélsőséges ideológiák nem fedik egymást. Ami közös bennük, az a zsidógyűlölet. Ezért találnak időnként ideiglenes szövetségesekre egymásban. Ezek a szövetségek ugyanakkor nem újkeletűek, így volt például a náci Németország és Haj Amin al Husseini, jeruzsálemi mufti esetében vagy az iraki nacionalisták közti összefogásnál is. Mindez jelentős zsidóellenes propaganda-hadjáratot eredményezett az arabok között a háború ideje alatt, amelyet a folyamatos zsidóellenes és Izrael-ellenes oktatás is megtámogatott ezekben az országokban. Az iszlamista ideológiák szították az antiszemitizmust és komolyan hittek egy zsidó összeesküvésben, amely a világot az ellenőrzése alá akarja vonni. A Szovjetunió pedig a hagyományos antiszemita rágalmakra hivatkozva kezdeményezte 1975-ben a „cionizmus rasszizmus” kampányt.
Mindezek a vádak és hazugságok mindmáig örvénylenek a különböző politikai szélsőségek körül, és átlépik a közöttük lévő ideológiai határokat. Ugyanazok a hamis vádak merülnek fel Izrael ellen a nácik, a szélsőbalosok és az iszlamisták részéről, és az is közös bennük, hogy a horogkeresztet és a Dávid-csillagot azonosként tűntetik fel a bannereken és a karikatúrákon. A palesztin iszlamisták és a szélsőséges arab propagandisták azzal vádolják az izraelieket, hogy kutakat mérgeznek és gyermekek vérét használják fel a macesz készítéséhez, felidézve ezzel a középkori zsidógyűlölet vádjait.
Miközben Európát is elérték a szélsőséges muszlim gyökerű terrortámadások, az EU döntéshozói továbbra is elítélik Izraelt a védekezés illetve a válaszcsapások miatt.
Izraelnek joga és kötelessége megvédenie magát a terrorizmustól, és ezt szinte mindig a nemzetközi normáknak, illetve a háború törvényeinek megfelelve teszi. Európa most kezdi felismerni, hogy szembe kell nézni a terroristák által indított háborúval, úgy, ahogyan Izrael is teszi, ha sikerrel akarja megvédeni polgárait. Természetesen az ellenintézkedéseknek meg kell felelniük az emberi jogi szempontoknak is, és figyelembe véve semleges katonai megfigyelők állításait, az izraeli akciók példát mutatnak ebben a tekintetben.
Mit gondol, várhatók további terrortámadások, illetve Magyarországon is fel kell-e készülni a brüsszeli, párizsi merényletekhez hasonló terror elleni védekezésre?
Az irány, ahonnan a fenyegetés Európa egyes országaiba érkezik, különböző lehet: Közép-és Kelet-Európában például jelentős a szélsőséges szélsőjobboldal és a kis muszlim közösségek szerepe, bár a szélsőjobboldali jelenlét itt kicsit más fenyegetéssel állít szembe, mint Nyugat-Európában.
A zsidóellenes terrorizmus fenyegetése nem csökken; éppen ellenkezőleg. A veszély már nem csak az ISIS oldaláról jön, de az Al-Kaida és Irán felől is, mely a Hezbollahot és az Iszlám Dzsihádot pénzeli, valamint természetesen a neonácik felől is.
A zsidó közösségek sehol a világon nem maradhatnak közönyösek. Mindenkinek meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket, és igyekezni szorosan együttműködni a helyi kormányokkal és rendészeti szervekkel.
Antiszemita incidensek nagy-britanniában (2015)
- 924 rögzített antiszemita esetet, ez a valaha mért 3. legmaga sabb esetszám, azonban 22 százalékos mérséklődést mutat a 2014-ben mért adathoz képest.
- Az incidensek legáltalánosabb típusa a zsidóknak látszó emberek utcai verbális zaklatása volt, bár történt négy kiugróan erőszakos bántalmazás is. 159 esetet rögzítettek a közösségi médiumok felületein.
- A 924 antiszemita incidensen felül további 686 esetet jelentettek a CST-nek, ám ezek tekintetében nem lehetett bizonyítani az antiszemita célpontot, tartalmat vagy motivációt, így ezek a jelentésbe nem kerültek bele.
Szalai Kálmán
A cikk megjelent az Egység magazin 84.számában.