A Tett és Védelem Alapítvány az antiszemita előítéletességet vizsgálta a mai magyar társadalomban – A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett felmérés szerint a lakosság mintegy harmada kisebb-nagyobb mértékben osztozik a leggyakoribb antiszemita vélekedésekben

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról. Az 1200 fős minta személyes megkeresésén alapuló, immár harmadik alkalommal elvégzett kérdőíves kutatás alapján megállapítható, hogy az elmúlt évben valamelyest nőtt az antiszemitizmus mértéke hazánkban, valamint a zsidókkal szemben támasztott előítéletek szoros kapcsolatban állnak az általános idegenellenességgel. A vizsgálat eredményeit Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumának elnöke, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőségi tagja és Hann Endre szociálpszichológus, a Medián ügyvezető igazgatója, a Róna Dániel politológussal közösen jegyzett tanulmány szerzője nemzetközi sajtótájékoztató keretében, kedd délelőtt mutatta be az alapítvány központjában.

A Medián kérdezőbiztosai a felmérés során egy, a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló 1200 fős minta személyes megkeresésével a zsidósággal kapcsolatos véleményeket, képzeteket, az antiszemita előítéletek gyakoriságát és erősségét, valamint az antiszemitizmus percepcióját és a zsidósággal kapcsolatos asszociációkat vizsgálták. A mérési eljárás a Kovács András szociológus által kidolgozott koncepcióra épült, és a vizsgálatot végzők az általa 1995 óta több ízben is alkalmazott kérdőíveket használták a beszélgetések alkalmával. Ezzel lehetővé vált az adatok időbeli változásainak az összehasonlítása.

tev3

A felmérés során bebizonyosodott, hogy a válaszadók döntő többsége magától egyetlen, a zsidósághoz kapcsolódó, nagyobb közfigyelmet nyerő eseményt sem tud megemlíteni az elmúlt egy évből. Csupán a megkérdezettek 11 százaléka volt képes konkrét, a híradásokban is szereplő történést felidézni az utóbbi 12 hónapból. Ennek megfelelően nyugodtan kijelenthető, hogy személyes érintettség hiányában a magyar választópolgárok érdeklődését nem keltik fel a zsidósággal kapcsolatos hírek, események. Ebből következően fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat a megkérdezettek zsidósággal kapcsolatos attitűdjét igen, ám az általuk az egész kérdésnek tulajdonított jelentőséget már nem képes pontosan jelezni.

Az antiszemitizmus mértéke

A kutatás során a zsidókkal kapcsolatos beállítódás két, egymástól külön kezelhető dimenzióját vizsgálták: a zsidósággal összefüggő képzetek, tévhitek és összeesküvés-elméletek irányában tanúsított fogékonyság alapján kognitív, az általános érzelmi elutasítás, társadalmi távolságtartás mértékét szemlélve pedig affektív antiszemitizmust különböztettek meg.

A kognitív antiszemitizmust vizsgálva a kutatók azt találták, hogy ez kis mértékben ugyan, mégis kimutathatóan nőtt az elmúlt 3 év során Magyarországon. Míg az erősen antiszemita kategóriába 2013 során a lakosság 11, 2014-ben 13, a tavalyi évben pedig már 14 százaléka tartozott. Ugyanígy, a mérsékelt antiszemiták aránya a 2013-as 42 százalékról egy évvel később 41 százalékra lecsökkent értékről tavaly visszakúszott a 2013-ban mért 42 százalékos eredményre. Ezzel párhuzamosan a nem antiszemita népesség aránya is sajnálatosan apadni kezdett: a 2013-as 47 százalék 2014-re 46-ra, míg újabb egy év elteltével 44 százalékra esett vissza.

Az affektív antiszemitizmus vizsgálata során érdemes a zsidókkal kapcsolatos attitűd alakulását tágabb történelmi kontextusba helyezve értelmezni. Az elmúlt 12 évben a „zsidók ellenszenvesek” megállapítással egyetértők 9 százalékos aránya mára 26 százalékra emelkedett. Legalább ilyen fontos, hogy a növekedés nem egyenletesen következett be, hanem a 2010-es évhez kapcsolódik egy robbanásszerű változás: ekkor a zsidók érzelmi elutasítása az egy évvel korábbi 10 százalékos értékről hirtelen 28 százalékra ugrott fel. Ez, a Jobbiknak a 2010-es országgyűlési választáson elért eredményéhez gyaníthatóan erősen kapcsolódó fordulat a zsidókkal szembeni ellenszenv kifejezésének növekvő legitimációjával lehet összefüggésben. A választás évében mért különösen magas értéket követő csökkenő tendencia 2013-ban fordult meg ismét: az akkori 21 százalékról 2 év alatt újra 26 százalékra kúszott fel.

A zsidókkal szembeni kétféle megközelítési mód eredményeit összevetve kijelenthető, hogy a zsidóellenesség a társadalom nagyjából egyharmadára jellemző. Az erősen antiszemiták aránya a 2013-ban mért 20 százalékról 2015-re 23 százalékra nőtt. A mérsékelten antiszemita népesség aránya 2014-re az előző évihez képest 18 százalékról 10 százalékra csökkent ugyan, de 2015-ben ismét 12 százalékot ért el.

 
tev2

 

Antiszemitizmus és idegenellenesség: egyazon érme két oldala

Hozzá kell tenni azonban, hogy a zsidók negatív megítélése Magyarországon számos további etnikum fokozottabb elutasításával összehasonlítva nem számít kiemelkedőnek. Az elmúlt év meghatározó világpolitikai eseményeinek a hazai közéletet is erősen befolyásoló eredményeként Magyarországon is megjelenő migránstömegek a most elvégzett kutatás megállapításai szerint magasan az ellenszenv-index élén végeztek. A rendkívüli mértékben eluralkodó migránsellenességet jól érzékelteti, hogy az Európába nagy tömegben érkezőkkel leginkább összefüggésbe hozott két kisebbség, az arabok és a négerek megítélése egyetlen év leforgása alatt jelentős változáson ment keresztül, és az elmúlt 10 év mélypontjára zuhant. A vizsgálat eredményeinek értelmezésekor meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy az idegenellenesség, a „mássággal” szembeni intolerancia igen magas Magyarországon: még a legszimpatikusabbnak ítélt csoportoktól is elzárkózna a társadalom egyharmada-egyötöde. Ezzel összefüggésben az is megerősítést nyert, hogy az antiszemitizmus kéz a kézben jár a társadalom többségének erőteljes idegenellenességével.

tev1

Az előítéletesség és a demográfiai, gazdasági és társadalmi státus összevetése során kiderült, hogy az antiszemitizmus és a társadalmi háttér között csupán gyenge kapcsolat érzékelhető: a zsidóellenesség valamennyi társadalmi csoportra hasonló mértékben jellemző, nagy eltéréseknek nem sikerült a nyomára akadni. Az eredmények megerősítették továbbá azt is, hogy a zsidókkal szembeni ellenérzések összefüggésben állnak olyan, a zsidósághoz közvetlenül nem kapcsolódó világnézeti beállítódásokkal, mint a nacionalizmus, a xenofóbia, a rendpártiság és bizonyos társadalmi normákba, szabályokba vetett feltétlen bizalom.

Zsidóellenesség és politikai érdeklődés

Az antiszemitizmus és a politikai preferenciák összefüggéseinek vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a zsidóellenes vélekedésekben könnyebben és nagyobb gyakorisággal osztozók közelebb esnek a politikai spektrum jobb oldalához, azon belül is a radikális pólushoz, azonban a konzervatívhoz csak minimálisan kapcsolódnak. Ugyanakkor a baloldaliak, a liberálisok és mérsékeltek között is jelentős az antiszemita kijelentésekkel egyetértők aránya. Valószínűnek tűnik egyébként, hogy a zsidóellenes választók némiképp hangosabbak, ezért a közvélemény az arányukat hajlamos lehet a valóságoshoz képest túlbecsülni. A zsidóellenességre különösen hajlamosakat legnagyobb mértékben magához vonzó Jobbik választóinak 40 százaléka erősen, 19 százaléka mérsékelten antiszemita, ugyanez az aránypár a Fidesz szavazói körében 28-13, az MSZP támogatói esetében 21-3, az LMP választói körében 9-9, a DK esetén 7-11 százalék, míg a többi baloldali pártra az 5-5 százalékos érték a jellemző.

 

A múlt lezáratlansága és a jelen problémái

A kutatás további érdekes felismerése, hogy 2014-hez viszonyítva az egykori zsidóüldözések tárgyalását többen tartanák napirenden, míg a holokauszttagadásra való fogékonyságban negatív elmozdulás tapasztalható. Ez utóbbi egyébként 2006-hoz képest jóval gyakoribbá vált. Ugyancsak tanulságos eredményre vezetett az Izrael államával összefüggésben feltett kérdésekre érkező válaszok kiértékelése. Mindamellett, hogy az interjúalanyok jó része bizonytalannak mutatkozott ebben a kérdéskörben, valamint érezhetően nem mozog otthonosan a zsidó államot érintő témák között, mindössze 4 százaléknyi olyan válaszadó akadt, aki Izraelre nézve kifejezetten elítélő megjegyzéssel válaszolt. Feltehetően a migránshullám következményeként a magyar közvélemény egy év alatt érzékelhetően megértőbb lett Izraellel szemben (a tavalyi 22 helyett már 25 százalék gondolja jogosnak a zsidó állam önvédelmi harcát). Ezzel összefüggésben szembeötlő, hogy még a Jobbikosok körében is háromszor annyian gondolják úgy, hogy a zsidó vallás közelebb áll az európai értékekhez, mint az iszlám.

Végezetül, megállapítható, hogy a zsidó ismerősök megléte szignifikánsan csökkenti az antiszemitizmus megnyilvánulásának a valószínűségét. Ez nem jelenti azt ugyanakkor, hogy konszenzus övezné annak a megítélését, egyáltalán mi számít antiszemitizmusnak. A megkérdezettek többsége a privát szférájában még nem találkozott zsidóellenességgel. Az antiszemitizmus erősségéről kialakuló percepciót ezért feltehetően a politikai szféra és a média határozza meg elsősorban, semmint az egyes emberek saját tapasztalatai.

Megszakítás