Közvetlenül a hatnapos háború után a megkérdezett izraeliek 94 százaléka azt mondta, hogy a zsidó államnak meg kell őriznie a jeruzsálemi Óvárost.
A hatnapos háború közvetlen következményeként az izraeliek túlnyomó többsége úgy gondolta, hogy az országnak meg kell tartania az elfoglalt területeket – áll az Izraeli Demokrácia Intézet által közzétett egykori felmérésben. A számok az IDI Guttman Központja és Politikai Kutató Központja (majd a Guttman Központ) által végzett, a háború előtt, alatt és után végzett felmérések sorozatából származnak.
Tízből tíz ember gondolta akkor úgy, hogy a háborúban megszerzett területeken katonai közigazgatást kell bevezetni. A válaszadóknak csak kisebbsége (28 százaléka) helyeselte volna a palesztinok arab országokba való áthelyezését. Az 1967-es, hatnapos háború során Izrael meghódította Kelet-Jeruzsálemet, „Ciszjordániát”, a Gáza-övezetet és az egyiptomi Sínai-félszigetet, valamint a szíriai Golán-fennsíkot. A győzelem évfordulója azóta Jeruzsálem újraegyesítésének ünnepnapja.
Az ötven éve lezajlott felmérések során a megkérdezettek 94% gondolta úgy, hogy Izraelnek továbbra is meg kell őriznie Jeruzsálem óvárosát. 81% akarta azt, hogy az ország megőrizze „Ciszjordániát”, 72%, hogy a Gáza-övezetet is, de csak 33%-uk támogatta a Sinai-félsziget megtartását. A béke érdekében 62%-uk fogadta volna kedvezően a kisebb engedményeket, de csak 9% lett volna hajlandó nagyobb engedményekre.
A válaszadók több mint kétharmada (67%) nem volt hajlandó vegyes lakosságú környéken élni, míg 53% nem lakott volna szívesen egy házban arab szomszédokkal. Önálló palesztin állam létrehozását az elfoglalt területek bevonásával csak a válaszadók 10%-a támogatta. Izrael az 1978-as Camp David-i békeegyezmények aláírása után 1979-ben adta vissza a Sinai-félszigetet Egyiptomnak. A Gázai övezetből 2005-ben vonult ki egyoldalúan.