Mi történt az elmúlt héten Izraelben?
A minimálbér újabb, 300 sékeles emeléséről döntött a Kneszet munka-és jólétügyi bizottsága. Decembertől 5300 sékel (400 000 Ft) lesz a legalacsonyabb munkabér a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók számára. Az elmúlt két és fél évben összesen 1000 sékellel nőtt a minimálbér. A szakszervezet hosszas tárgyalásokat folytatott a munkaadói szövetségekkel és a kormánnyal. A költségvetés számára mintegy félmilliárd sékeles többletkiadást jelent az emelés.
„Ez egy újabb lépés az izraeli társadalomban jelenlévő különbségek csökkentése és a munkavállalók támogatásának irányába. Sokáig csak beszéltek a minimálbér emeléséről, mi viszont tettünk is valamit.” – mondta Mose Káhlon gazdasági miniszter. Az intézkedéstől a szegénység felszámolása terén is sokat várnak. A tavalyi emelés, mely 5000 sékelben határozta meg a minimálbért, az izraeli családok 1.7%-át emelte a szegénységi küszöb fölé. Jelenleg az izraeli munkavállalók 25%-a kap minimálbért, vagy annál kevesebbet, míg az átlagfizetés elérte a 9800 sékelt.
Kitoloncolják az illegális bevándorlókat
A Tel-Aviv déli területén uralkodó áldatlan állapotok felszámolásáért hosszú ideje tartó tüntetéssorozat meghozta gyümölcsét. Benjámin Netánjáhu több afrikai állammal írt alá megállapodást az illegálisan Izraelbe vándorolt állampolgáraik visszafogadásáról. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a tartózkodási engedély nélküli afrikaiakat beleegyezésük nélkül is visszatoloncolják hazájukba. Jelenleg az illegális bevándorlók önként jelezhetik távozási szándékukat – ez esetben 3500 dollárt (940 000 Ft) kapnak Izraeltől. Ha nem hajlandóak távozni, akkor a dél-izraeli Holotban tartják őket fogva. A valóságban az afrikaiak jelentős része dél-Tel-Avivban él és dolgozik. Az eleve szegény és elhanyagolt városrész az utóbbi időben élhetetlenné vált a helyi lakosok számára, mert jelentősen nőtt az erőszakos bűncselekmények száma. Aki tudott, elköltözött a környékről, de sok idős, alacsony jövedelmű ember maradni kényszerült.
Az önkéntes távozási akció 2014-es elindítása óta már 15 ezren éltek a lehetőséggel. Az új rendelkezés a Holotban élőket szállítaná vissza hazájukba, elsősorban Szudánba, Eritreába és Szomáliába. Az illegális bevándorlás egyébként gyakorlatilag megszűnt, mióta Izrael befejezte az egyiptomi határ mentén húzódó kerítés építését.
Júdeai letelepedésre biztatja híveit a Bnéj-Brákban élő Biale Rebbe
Izraelben az elmúlt évtizedben megduplázódtak az ingatlanárak, ezért a legtöbb fiatal házaspár számára elérhetetlen álom egy saját otthon megvásárlása. A Rebbe ezért javasolta követőinek lakhelyül a Jeruzsálemtől délre fekvő, viszonylag elszigetelt haredi kistelepülést, Máále Ámoszt. „Egy megfontolandó javaslatot ajánlok a figyelmetekbe: vásároljatok ingatlant Máále Ámoszban, Jeruzsálem közelében. Személyesen győződtem meg a helyszín alkalmasságáról. Minden kétséget kizárólag fejlődés vár a településre, és alkalmas a közösség felépítésére. A jelenlegi lakásárak és a gazdasági helyzet tükrében Máále Ámoszban érdemes a leginkább ingatlant vásárolni.” – írta híveinek a Rebbe. „Egyértelmű, hogy a beruházók is jelentős profitot érhetnek el, és befektetés céljával is érdemes Máále Ámoszban vásárolni.” – szólította meg a befektetőket is Rabinowich rabbi.
A település lakói örömmel vették a Rebbe kezdeményezését: „Nagyon örülünk, és szívesen fogadjuk ezt a jelentős közösséget. Reméljük hamarosan népes haredi város válik Máále Ámoszból”. A haredi közösség egyre nagyobb számban költözik Júdea és Somron területére, jelenleg a térség zsidó lakosságának egyharmadát teszik ki. A „zöld-vonalon” túli országrész két legnagyobb városa – Bétár Ilit és Modiin Ilit – is a haredi közösségnek nyújt otthont.
Az ország központjából való kiköltözést is egyre több rabbi és rebbe javasolja. Elsőként a Guri Rebbe bíztatta híveit, hogy a Holt-tenger déli partjához közeli Aradra költözzenek, ahol mára népes haszid közösség alakult ki.