A két soros, hat betűből áll feliratot egy cserépdarabra írták a Jeruzsálemtől délnyugatra húzódó Sfélá térségében, az ősi Láchis romjai között. Ez a felirat a legrégebbi, melyet valaha feltártak Izraelben és sokat segít az első írásrendszerek fejlődésének megértésében. A cserépdarab még 2018-ban került a felszínre, az Osztrák Régészeti Intézet és az Osztrák Tudományos Akadémia közös kutatása során. „A feltárást 2017-ben kezdtük el. A középső és a késő bronzkor közötti átmenetről tanúskodó rádiokarbon-szekvenciát kerestük” – mondta Dr. Felix Höflmayer, a kutatás vezetője.

Láchis rendkívül gazdag régészeti leletekben. A várost már a Biblia is említi. Jehosua (Józsué) és a honfoglaló zsidók elpusztították, majd újjáépítették a maguk számára. Júdea királyságának egyik legfontosabb városává vált, majd mintegy 2700 évvel ezelőtt az asszírok rombolták le. A most talált felirat korát 3500 évesre becsülik. Ezt a lelettel együtt azonosított szerves maradványok, például magvak radiokarbonos elemzésével állapították meg. A mindössze 35X40 mm-es felirat egy tejesköcsögöt díszített, mely Ciprusból érkezett a kánaánita településre.

„A harmincas években találtak egy feliratot, melyet száz évvel idősebbnek gondoltak. Mivel azt a leletet nagyon régen emelték ki a földből, ezért már nem végezhető el a radiokarbonos vizsgálat, de egyéb kétségek is felmerültek a leleten használt betűtípus miatt” – mondta Höflmayer. A mostani felirat azért is jelentős, mert összekötő kapocs lehet a legkorábbi, a Színáj-félszigeten talált abc-t használó írásrendszer és a későbbi korok sémi írásai között.

„Azt tudjuk, hogy a legelső ábécét a Színájon alkották meg a polgári időszámítás előtti XIX. században. Ez később vált ismertté a Földközi-tenger medencéjének déli területein, valamikor az i. e. XIII. és XII. században. Arról azonban fogalmunk sincs, hogy mi történt e két időszak között” – mondta a kutató. Korábban azt gondolták, hogy Egyiptomi hatásra terjedt el a mai Izrael, Libanon és Jordánia területén.

„A késő bronzkorban, i.e 1550 és 1200 között ez a térség az egyiptomi birodalomhoz tartozott. Az egyiptomiak bevezették a saját adminisztrációs rendszerüket és az írásukat. Emiatt gondolták azt sokan, hogy az ábécé korai változata is így került erre a vidékre, ám most már látjuk, hogy legalább a XV. századtól használatban volt, amikor is az egyiptomi befolyás még nem volt annyira erős. Bár a most felfedezett felirat szavai ismerősek lehetnek a modern héber nyelvet beszélők számára, ezt az ábécét mégsem tekinthetjük hébernek, inkább egy olyan írásrendszernek, melyből évszázadokkal később később a héber is kifejlődött” – mondta Höflmayer.

A feliraton megkülönböztethetőek az ájin, bét és dálet betűk, melyek az eved szó elemei. Ahogy 3500 évvel ezelőtt, úgy ma is azt jelenti héberül: szolga. A másik szó a nun-pé-táv betűkből áll, melyek jelentése: nektár.

„Minden ábécé alapvetően a hieroglifákból fejlődött ki, legyen szó a héberről, a főníciairól, a görögről vagy a latinról. Most már világos, hogy az ábécét nem az egyiptomiak hozták ebbe a térségbe, igaz, azt még nem tudjuk, hogy mi módon került ide. Annyi bizonyos, hogy a korábban véltnél sokkal előbb és más társadalmi viszonyok között történt –  magyarázta Höflmayer.

Forrás: JPost