Dávid és Slomó (Salamon) király korából, azaz a polgári időszámítás előtti 10. századból származó katonai erődöt fedeztek fel a Timna-völgyben.
A kormeghatározást segítette a feltárt szamáristálló, ahol a száraz és forró klíma jó állapotban konzerválta az állati csontokat és a trágyát. „Amikor előkerült az istálló, elképedtünk, hogy milyen remek, szinte friss állapotban vannak a 3000 éves leletek” – mondta Erez Ben-Joszef, a Tel-Avivi Egyetem régészeti intézetének vezetője. „Csak akkor hittük el valóban, hogy az istálló és a benne talált tárgyak Dávid és Salamon korából valók, amikor megjöttek a laboreredmények” – tette hozzá.
A leletekből kiderült, hogy a szamarakat szénával és szőlőmaradékkal etették, amit a több száz kilométer távolságban lévő Földközi-tenger partvidékéről szállították Timnába. „Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy ebben a korban már egymástól nagy távolságra lévő terültek között is élénk kapcsolat volt a mediterrán régióban” – mondta Ben Joszef.
Az erődben végzett munkákon kívül az állatokat a közelben működő rézbányákban is használták.
Az erőd elsődleges feladata Izrael királyságának déli védelme volt. Öt méter magas, durva kövekből épített falai több száz méter hosszúak voltak. Fejlett védelmi rendszerrel látták el, és széleskörű kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett. Korábban még nem került elő semmilyen, fegyveres konfliktussal kapcsolatos lelet erről a vidékről, mely a térség legjelentősebb rézfeldolgozó központja volt. A felfedezés azonban összhangban áll a Biblia elbeszélésével, mely szerint Dávid király hadjáratot vezetett a környéken élő edomiták ellen. Az edomiták uralta terület a Színáj-félszigettől a mai Éjlátig terjedt, ahol kikötőt működtettek. Sámuel próféta könyve szerint Dávid király legyőzte őket a sós völgyben zajlott csatában, ahol 18 000 ellenséget vágott le. Ezután a térség Izrael királyságának déli provinciája lett.
A Timna-völgyben még a múlt század harmincas éveiben kezdték el a régészeti feltárást. Kezdetben azt gondolták, hogy a rézbányák közelében működő rabszolgatábor maradványaira bukkantak, később azonban világossá vált, hogy egy fejlett, hierarchikus társadalom nyomaira leltek. A mostani kutatás következő állomása a szerves anyagú leletek DNS vizsgálata lesz. „Hatalmas lehetőségek előtt állunk. Talán egy nap újra elkészíthetjük a Dávid király korában fogyasztott pálmabort” – vélekedett Ben-Joszef.