Izraeli régészek szövetdarabokat találtak Dávid és Salamon király idejéből.
A Tel-Avivi Egyetem kutatói, Dr. Erez Ben-Joszef vezetésével az Eiláthoz közel fekvő Timná-völgyben, Salamon király egykori rézbányáinak helyén találtak a különleges leletegyüttesre. Ez az első alkalom, hogy ép szövetdarabok kerülnek elő ebből a korból, így hamarosan sokkal többet tudhatunk meg a 3000 évvel ezelőtti izraeli és edomi öltözködési szokásokról.
„Még a legnevesebb ásatási helyszíneken, Jeruzsálemben, Megidóban vagy Hácorban sem találtunk szövetmaradványokat, ezért a mostani felfedezés őseink életének egyik eddig ismeretlen rétegébe enged betekintést, melyről korábban, kézzelfogható leletek hiányában, csak homályos feltételezéseink voltak. A szövetdarabok egykor sátrakhoz, ruhákhoz, táskákhoz és kötelekhez tartoztak.” – mondta el Dr. Ben-Joszef.
„A különböző típusú szövetek a közelben élő és Izraellel sokat háborúskodó Edom lakosainak kultúrájáról is sok mindent elárulnak. Az egyszerű szőttesek mellett gazdagon díszített anyagokat is találtunk, melyeket a rétegzett edomi társadalom előkelői viselhettek. A legjobb minőségű, drága szöveteket a rézkemencéket működtető szakemberek hordták. A rézérc megolvasztása komoly tudást és tapasztalatot feltételezett, és e mesterség művelőit nagy tisztelet övezte.”
A textildarabok méretükben, alapanyagukban, színükben és elkészítési technikájukban is különböznek egymástól. „A most felfedezett szövetek egy részéhez hasonlót eddig csak a jóval későbbi római korból ismertünk” – mondta Dr. Orit Sámir, az Izraeli Régészeti Intézet munkatársa.
„Olyan vásznat is találtunk, mely nem a térségből származik, hanem a Jordán-völgyéből vagy Észak-Izraelből. A szövetek nagy része juhgyapjúból készült, melyet abban a korban még ritkán használtak. Ezek a felfedezések azt bizonyítják, hogy mind a textilipari technológia, mind a kereskedelem magas színvonalon állt.”
A textilminták mellett a régészek tartósított magokat, bőrtárgyakat és más, értékes emlékeket is feltártak. Az Izrael déli részén, az Árává-völgyben fekvő Timná-bányák különleges, forró és száraz klímája nagyban hozzájárult a szerves leletanyag jó állapotban való fennmaradásához.
„Ilyen nagy mennyiségben még sohasem találtunk magvakat ebből a korszakból. A mai, modern kutatási módszerekkel olyan eredményekre juthatunk, melyek korábban még elképzelhetetlenek lettek volna. Megismerhetjük például, hogy milyen bort ivott Dávid király, és a magokból kinyert DNS minták segítségével sokat megtudhatunk a földművelés és növénynemesítés módszereiről is” – monda a feltárást vezető Dr. Ben-Joszef.
forrás: Arutz7