Izraeli és amerikai szakemberek közös erőfeszítéssel rekonstruálták a majdnem háromezer évvel ezelőtti ostromot Láchis városa ellen. A nemrégiben megjelent tanulmány szerint a rendkívüli ütőképességű asszír sereg néhány hét alatt szállított a helyszínre és épített fel nagyjából hárommillió kőből egy rámpát, amelyen azokat a faltörő kosokat tolták fel a hegytetőn épült erődítménybe, melyek végül a település vesztét okozták, adja hírül a Times of Israel.

Az egyik legnagyobb júdeai város elleni végzetes támadásra a polgári időszámítás kezdete előtti 701-ben került sor. A kutatás a vaskori harcászati módszerek feltárásával hozzásegít annak megértéséhez, hogy hogyan tudták az asszírok szinte az egész Júdeai Királyságot meghódítani.

A Szánhériv király vezette asszír sereg hatalmas erőket mozgatott meg, hogy egy közeli kőfejtőből hárommillió darab követ hordjon a helyszínre és végtelen fegyelmezettséggel, napok alatt megépítse a rámpát.

A mai napig látható rámpa a Közel-Kelet legnagyobb fennmaradt ilyen jellegű építménye és az asszír ostromrámpák közül az egyetlen, mely ránk maradt.

Az ostromhoz épített rámpa (forrás: Wikipédia)

A kutatást a Jeruzsálemi Héber Egyetem, valamint az Oaklandi Egyetem munkatársai vezették. A bibliai szövegek mellett csatákat ábrázoló asszír domborműveket, akkád feliratokat, korábbi régészeti feltárások eredményeit és a területről készített, rendkívül részletes drónfelvételek képeit is felhasználták a következtetések levonásához.

A Jeruzsálemtől délnyugatra, a mai Kiriját Gát közelében fekvő Láchis ostromáról a Biblia mellett más történelmi forrásmunkák is beszámolnak. A korszakban az Asszír Birodalom megkerülhetetlen szuperhatalom volt, mely az Irántól Egyiptomig terjedő, hatalmas kiterjedésű területet foglalta magába és tartotta uralma alatt. Jehuda királysága azonban csupán egy kis vazallus állam volt, amely úgy próbált kitörni az asszírok befolyása alól, hogy Egyiptommal kötött szövetséget. A virágzó, nagy népességű Láchis a főváros, Jeruzsálem után a királyság második legfontosabb települése volt, de erődítése, falai, nem okoztak jelentős nehézséget a szinte az egész királyságot elnyelő asszír hadsereg katonái számára.

Az ostromhoz használt rámpa átlagosan 6,5 kilós kövekből készült. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy csakis úgy lehetett hárommillió ilyen kődarabot nagyon rövid idő leforgása alatt a helyszínre szállítani és felépíteni belőlük a rámpát, ha a kőfejtő nagyon közel volt a rámpa aljához.

Ennek valószínűsíthető helyét meg is találták. A köveket csatárláncba állva adták át egymásnak az asszír katonák. A kutatók számításai szerint négy, egymással párhuzamosan álló és megszakítás nélkül dolgozó lánccal napi 160 ezer követ juttathattak a kőfejtőből a rámpa építésének helyszínére és helyezhettek el, így az építkezést 25 nap alatt bonyolíthatták le.

„Ez a modell úgy véli, hogy az asszírok rendkívül hatékonyak voltak, másként ugyanez a munka hónapokat vett volna igénybe” – mondta Joszef Garfinkel professzor, a kutatás egyik izraeli vezetője.

„Az asszír hadsereg számára az idő kulcsfontosságú volt. Munkások százai szállították nap mint nap a köveket, valószínűleg két 12 órás műszakban dolgozva. Az emberanyagot valószínűleg háborúban ejtett túszok és a helyi népesség munkára kényszerített tagjai szolgáltatták. A munkásokat hatalmas pajzsok védték, melyeket a rámpa északi végén helyeztek el. Ezeket a pajzsokat minden nap néhány méterrel közelebb vitték a városhoz” – magyarázta a professzor. A munka utolsó fázisaiban, amikor már egészen közel jártak a városhoz, a városlakók minden bizonnyal nyíl- és kőzáporral próbálták elkergetni a munkásokat. A kutatók szerint az építőket L alakú, fonott pajzsok védték, ahogyan az különféle asszír domborműveken látható.

Asszír katonák (forrás: British Museum)

A legvégső fázisban farudakat fektettek a kövek tetejére, és ezekre helyezték az akár egy tonnányi súlyt is elérő, fából készült, fémheggyel ellátott faltörő kosokat, amelyekkel addig döngették a kaput, amíg az be nem szakadt. A faltörő kosokat valószínűleg fémláncokkal rögzítették a keretben, a kötelek ugyanis gyorsan szétmállottak volna ekkora súlytól. E feltételezést az is alátámasztja, hogy a rámpa tetején vasláncot találtak a régészek. A csapat most a rámpa szélétől nem messze található kőfejtő környékén tervez feltárásokat, hogy további felfedezésekkel erősítsék meg az eddigi kutatásokat.

Nyitókép: Wikipédia

Megszakítás