Több száz haszid érkezett a ke­let-ukrajnai kisvárosba, Ha­dics­ba a múlt héten, hogy megemlékezzenek a chábád haszidizmus első Rebbéjének, a lijadi Snéur Zál­mán rabbinak a haláláról, mely idén január 5-re esett.

A rendkívüli hideg ellenére sorra érkeztek a látogatók a jól felszerelt Chábád központba, ami a Rebbe síremlékének, oheljának közelében fekszik. A hétvége során négy órás fárbrengenen (haszid összejövetelen) idézték fel az Álter Rebbe tanításait.

Az Álter Rebbe a mai Fehér-Oroszország területén fekvő Lioznóban született 1745-ben, elul hó 18-án, a Báál Sem Tov születésnapján. Már gyerekkorában hatalmas tudásról tett tanúbizonyságot, bár micvájától fogva városának tudós emberei között tartották számon. 15 évesen elvette egy gazdag vityebszki zsidó, Jehuda Leib Szegál lányát, Sternát, akitől három fia és három lánya született.

A zsidó tudományokon kívül filozófiát és természettudományt is tanult. A mezricsi mágid legfiatalabb tanítványaként a vityebszki Menáchem Mendel rabbival együtt állt a litvániai haszidok élére, adományokat gyűjtött a szentföldi zsidó települések megsegítésére. A helyi zsidókat is támogatta, hogy a túlzsúfolt városokból kijjebb költözve földhöz jussanak, és azt művelhessék.

Az Álter Rebbe ohélje (sírhelye)

1770-ben a mezricsi mágid választotta ki arra, hogy új­ra­szerkessze a zsidóság átfogó háláchikus művét, a Sulchán Áruchot. Fő műve az 1796-ban kiadott Tánjá, a chábád ha­szi­diz­mus alapvető filozófiai munkája.

Olyan újításokat vezetett be, melyek közelebb hozták a híveket az Örökkévalóhoz, és lehetővé tették a micvák pontosabb és örömtelibb megtartását. Szerette a békét, ezért arra biztatta híveit, hogy ne bocsátkozzanak vitába.

1798-ban ellenzői feljelentették az orosz hatóságoknál cár-ellenes árulás gyanújával. Ám Liozno uraságai, akiknek korábban szolgálatot tett, biztosították a cár küldötteit, hogy a rabbi ellen felhozott vádak hamisak. Szabadulásának napja a haszidizmus újéve néven ismert ünnepnap. Két évvel később másodszor is letartóztatták. Ez alkalommal több hónapba telt, mire szabadult.

Mikor Napóleon seregei Oroszország meghódítására indultak, az árulással kétszer is megvádolt rabbi hazafinak bizonyult. Kérésére az ellenséges vonalak mögé szorult követői értékes információkat szolgáltattak az orosz generálisoknak, akik cserébe segítettek a rabbinak, hogy családjával és követőivel elmenekülhessen Napóleon elől. Az idős rabbi azonban megbetegedett, és 1813-ban, tévét hó 24-n, visszaadta lelkét Teremtőjének.

 

Megszakítás