A késő római korból származó, helyi mészkőből faragott mellszobrokra lelt egy Bét Seánban kiránduló férfi.

A heves esőzések miatt felszínre került leletek egy síremléket díszíthettek. Különlegességüket az adja, hogy in situ, az eredeti helyszínen találtak rájuk. A férfi a város északi temetője környékén vett észre egy földből kikandikáló szoborfejet. Azonnal értesítette a régészeti hatóságot, mely szakemberekből álló csapatot küldött a helyszínre a lelet kiemeléséhez. Az ásatás során a régészek ráakadtak a szobor párjára is. A két mellszobor egyenként harminc kilót nyom, és a Bét Seán-i területre jellemző stílusban készült.

Éjtán Kelin az Izraeli Régészeti Hatóság lopást megelőző osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy mindössze néhány tucat ilyen alkotás van a birtokukban, s azokat is mind műkereskedőktől vagy amerikai gyűjtőktől szerezték be, egyiket sem tudták az eredeti feltárási helyszínen megvizsgálni. A legtöbb, ehhez hasonló, síremléknek készült mellszobor visszakerült Izraelbe, és állami, vagy múzeumi tulajdonban vannak. 2012-ben a haifai Nemzeti Tengerészeti Múzeumban rendeztek kiállítást “Római kori temetői mellszobrok Izrael földjén” címmel, mely összegyűjtötte az addig feltárt, a polgári időszámítás szerinti II-IV. században készült leleteket. Az Izraelben talált temetői mellszobrok abban különböznek a Római Birodalom más vidékein elterjedt alkotásoktól, hogy sematikusan ábrázolják az elhunytakat, az arcvonások pontos felidézésének igénye nélkül. Az általános kinézetű férfi, női és gyermekarcokat azonban a helynek és kornak megfelelő hajviselettel és ruházattal ábrázolták. Időnként feltüntették az elhunyt életkorát és nevét is, görög, latin vagy valamilyen sémi nyelven. A most feltárt mellszobrokon nem volt felirat.

“Izrael földjén csak két városban terjedt el ez a temetkezési szokás: Skythopolisban (Bét Seán) és Sebastében (Szebasztia). A legtöbb ilyen mellszobor Bét Seán környékéről került elő és a vizsgálatok azt mutatják, hogy számos szobrászműhely működött a térségben. Feltételezéseink szerint a III. század közepén a Skythopolisban élő, szegényebb rétegek is átvették ezt a szokást, s valószínűleg ez az oka a gyengébb kidolgozásnak, hiszen így az ár is alacsonyabb lehetett” – mondta Ávsálom Zemer, a haifai kiállítás kurátora.

“A mellszobrok kétféle stílusban készültek: görög-római vagy keleti stílusban. Általában az előkelő réteg használta a síremlékeihez. A most feltárt mellszobrok keleti stílusban készültek, s ez arra utal, hogy a római kor végén a klasszikus stílus visszaszorult, és átadta a terepet a helyi ízlés szerint készült alkotásoknak. Az adott korszakban Bér Seánban vegyes népesség élt: rómaiak, keresztények, zsidók és szamaritánusok. Mivel a Tóra törvényei tiltják a faragott emberábrázolást, így kizárható, hogy a sírban zsidók, vagy szamaritánusok nyugodtak. ” – magyarázta Klein.

A leletekre rábukkanó férfinak a régészeti hatóság köszönetet nyilvánított, és elismerő oklevéllel jutalmazták őt. “Rendkívüli jelentőségűek a most feltárt mellszobrok, nagyon sokat elmondanak az akkoriban Bét Seánban élő emberekről és tárgyi kultúrájukról. Ez a kincs az ország minden lakójának tulajdona, és most már mindannyiunknak lehetősége lesz arra, hogy megszemléljük és megértsük történelmi jelentőségét. A heves téli esőzések következtében további leletek felbukkanása várható, ezért megkérek mindenkit, hogy jelentse be nekünk, ha ilyet talál. ” – mondta Nir Distelfeld, az Izraeli Régészeti Hatóság lopást megelőző osztályának nyomozója.

zsido.com

Forrás: TOI