„Jeruzsálemet több százszor említi a zsidó Biblia, a Korán egyszer sem.”

Bár Donald Trump elismerte Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként és megkezdődtek az előkészületek az amerikai nagykövetség átköltöztetésére Tel-Avivból, egyelőre nincs túl sok követője e bátor lépésnek. Az Európai Unió tagországai – a Cseh Köztársaság kivételével – továbbra is a tengerparti városban kívánják működtetni a nagykövetségeiket. Ezt az álláspontot a magyar kormány is megerősítette. Dr. Mordcháj Kedár, az izraeli Bár-Ilán Egyetem arab tanszékének oktatója az alábbiakban sorolja fel, hogy miért is kellene a világ minden országának elfogadni a tényt, hogy Jeruzsálem Izrael és a zsidó nép fővárosa.

  1. Jeruzsálem a világ egyik legősibb fővárosa. A bibliai Dávid király 3000 évvel ezelőtt tette meg a várost királysága központjául. Az amerikai elnök lépését kritizáló országok többségének ekkor még nyoma sem volt a történelem színpadán. Az Európa legősibb kultúráiból fennmaradt írásos emlékek is mind azt bizonyítják, hogy Jeruzsálem már az ő felemelkedésük korában is Izrael fővárosa volt.
  2. A zsidó nép Izrael földjének egyetlen őslakos népe, és az iszlám születése előtt 1600 évvel már Jeruzsálemet tekintették fővárosuknak. Dávid és Slomó (Salamon) király idejében az Arab-félszigetet még pogány, nomád törzsek lakták.
  3. Vajon a muszlimok által rendezett zavargásoknak, fenyegetőzéseknek és erőszakos tüntetéseknek kell-e meghatároznia szuverén országok politikai döntéseit?
  4. Vajon létezik-e a világon olyan ország, mely megengedné, hogy külföldi államok döntsenek a saját fővárosának helyszínéről?
  5. Vajon miért nem ismeri el a világ Izrael fennhatóságát az egyesített Jeruzsálem felett, amikor a város keleti részének jordán megszállását a nemzetközi közösség is törvényellenesnek tartotta?
  6. Abdullah, a jelenlegi jordán uralkodó arra akarja rákényszeríteni Izraelt, hogy Jehuda és Somron területén, Kelet-Jeruzsálem fővárossal egy palesztin államot hozzon létre. Vajon a király apja, az 1952-ben trónra lépett I. Husszein miért nem élt ezzel a lehetőséggel a terület 1967-es izraeli felszabadításáig?
  7. A világ azon országai, melyek ma a palesztin állam megalapításának élharcosai, vajon miért nem követelték ugyanezt I. Husszein királytól, amíg az megszállva tartotta ezeket a területeket?
  8. Ha minden ország Jeruzsálembe költöztetné a nagykövetségét, Izrael ellenségei rádöbbennének, hogy elvesztették a harcot. Megértenék, hogy a zsidó állam létezését tényként kell kezelniük, és semmi értelme tovább folytatni a küzdelmet.
  9. A muszlimok elsősorban azért nem tudják elfogadni Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként, mert hitük szerint az iszlám megjelenésével minden más vallás érvényét vesztette. Jeruzsálem és Izrael kapcsolatának elismerése a judaizmus érvényességének elfogadását is jelentené, mely ellenkezik a Korán (9:33) tanításával. Ideje lenni elfogadni, hogy a zsidóság létező és virágzó vallás, mely nem jelent fenyegetést senkire. Ahogy a múltban, úgy a jövőben is minden felekezet tagjai szabadon gyakorolhatják hitüket a város számukra szent helyein.
  10. Az sem titok, hogy az Izraelben és környékén élő arabok többsége nem tartja a zsidó államot legitimnek és tagadja létezéshez való jogát. Az iszlám jog, a Sáriá szerint a nem-muszlim vallásúaknak iszlám fennhatóság alatt másodrendű állampolgárként, dhimmiként kell élniük, így a zsidóknak sincs joguk a saját országra, különösen nem a Szentföldön, mely évszázadokig iszlám uralom alatt állt, és így – véleményük szerint – örökre az iszlám világ részévé vált.
  11. A világ országainak jelentős része – köztük az Európai Unió is – úgy véli, hogy Jeruzsálem státusza kizárólag egy izraeli-arab békemegállapodás keretében rendezhető, melynek része lenne egy palesztin állam megalapítása is. A kérdés csupán az, hogy mi köze van egy jövőben esetleg megalakuló államnak ahhoz a tényhez, hogy Jeruzsálem mindig is a zsidó nép fővárosa volt?
  12. A Hámász, az Iszlám Dzsihád, a Hezbollah és más terrorszervezetek is egyértelművé tették, hogy Trump elnök lépésére terrorcselekmények sorozata lesz a válaszuk. Vajon, ha az amerikaiak meghátrálnának a fenyegetések miatt, az nem a terroristák győzelmét és a jövőbeli terrorfenyegetettség növekedését vonná maga után?
  13. Amikor az arab csapatok 1948-ban elfoglalták Jeruzsálem keleti részét, hatalmas pusztítást vittek végbe az óváros zsidó negyedében, és rengeteg zsinagógát a földig romboltak. A 19 éves jordán megszállás alatt megsemmisült az Olajfák-hegyén a több ezer éves zsidó temető jelentős része. A sírköveket út- és házépítéshez használták fel. Ebben az időben a zsidók teljesen el voltak zárva a szent helyek látogatásától. A jordán hatóságok buldózerekkel építettek át számos ősi helyszínt a városban – köztük a Templom-hegyen -, elpusztítva megannyi zsidó és keresztény régészeti emléket. Egy jövőbeli esetleges palesztin uralomtól sem várható más bánásmód, ugyanakkor az izraeli fennhatóság mindenki számára szabad vallásgyakorlást biztosít.
  14. Az 1948 és 1967 között tartó jordán megszállás alatt orvlövészek álltak a város két felét elválasztó határ keleti oldalán, és számos zsidó halálát okozták. Izrael betonfalakat volt kénytelen építeni, hogy az utcán sétálókat megvédje a jordán golyóktól. Vajon milyen biztonsági következményekkel járna, ha ismét arab kézre kerülne a város egy része?
  15. Jeruzsálemet több százszor említi a zsidó Biblia, a Korán egyszer sem.

Forrás: Arutz7