A Jávnéban folytatott feltárások során, nem sokkal hanuka előtt találták meg az értékes leletet, jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság.

Egy izraeli régészcsapat hanukáját valóságos kincs derítette fel, mely egyenesen az Ezeregyéjszaka meséiből érkezett. Ritka, 1200 éves aranypénzekkel megtöltött korsóra bukkantak nem sokkal az ünnep kezdete előtt. A helyszínen az Izraeli Régészeti Hatóság a tervezett új lakónegyed építésének megkezdése előtt végez feltárásokat. „Éppen a megtalált, nagy mennyiségű műtárgyat katalogizáltam, amikor örömkiáltásokat hallottam” – mondta Liát Nádáv-Ziv, a feltárások helyettes vezetője. – „Arrafelé futottam, és azt láttam, hogy Marc Molkondov, az Izraeli Régészeti Hatóság régi dolgozója igyekszik felém lelkendezve. Gyorsan követtük őt, és egy mezőre értünk, ahol megdöbbenten láttuk a kincset. Kétségtelenül egyedi és izgalmas felfedezésről van szó, különösen hanuka ünnepén.”

A szakértők szerint az érmék a IX. századból, az Abbászida korszakból származnak. Ez volt az a periódus, amely a muszlim birodalom aranykorát vezette be. Az Abbászida uralkodók nemzetközi hírnévre tettek szert, támogatták a művészeteket, a tudományokat, és fontos kereskedelmi és ipari szerepet töltöttek be. Robert Kool, az Izraeli Régészeti Hatóság szakértője szerint a pénzek között Hárun ál-Rásid kalifa (786-809) uralkodásának idejéből is található egy dínár. Az ő udvarában játszódott az Ezeregyéjszaka meséinek számos fejezete. A régész elmondta: „Olyan pénzek is vannak a kupacban, melyeket nagyon ritkán találunk Izraelben. Arany dínárok, melyeket az Észak-Afrikában, a mai Tunéziában uralkodó Aglabida dinasztia uralkodói verettek az Abbászida Kalifátus számára, melynek központja Bagdad volt. Kétségtelen, hogy csodálatos hanukai ajándékot kaptunk.”

A területet feltáró régészek kerámiák kiégetéséhez használt kemencékre is bukkantak. Ezekben készültek a kancsók, edények és tálak. Az aranypénzeket tartalmazó kancsót e kemencéktől nem messze találták, és a szakértők szerint ez az edény lehetett a fazekas „malacperselye”, melyben minden megtakarítását tartotta. A kemencék a bizánci kor végének és a korai iszlám periódus elejének időszakára datálhatók, vagyis a polgári időszámítás szerinti VII-IX. századra.

A környéken egyébként ennél régebbi leleteket is felfedeztek. Az Izraeli Régészeti Hatóság közleményében szerepelt, hogy a perzsa periódusra (IV-V. század) datálható, borkészítéshez használt berendezést találtak a feltárás egy másik részén. Eli Hádád, a feltárás társigazgatója elmondta: „A berendezés tartalmának elsődleges elemzése ősi szőlőmagokat fedett fel. A helyszínen talált kádak mérete és száma alapján arra következtethetünk, hogy kereskedelmi méretekben készítettek itt bort, jóval Jávne egykori lakosainak igényein felül.”

zsido.com

forrás: JPost

Megszakítás