A hatalmas kötetet szakértők szerint a X. században írták. A Biblia Múzeuma nevű washingtoni intézményben nemrégiben hozták nyilvánosságra a ritkaságot. A „washingtoni pentateuchus” néven bemutatott könyv az egyik legrégebbi, teljes egészében érintetlen héber kézirat a ma ismertek közül.
A kötet Mózes öt könyvét, azaz a chámisá chumséj Torát tartalmazza. Az elmúlt negyven évben magángyűjteményben őrizték, a múzeum két évvel ezelőtt vásárolta meg az értékes darabot. A könyv valójában két kéziratból áll, az egyiket a polgári időszámítás szerinti 1000 körül írták, a másik, kisebb részt pedig az egyiptomi Alexandriában, mintegy 140 évvel később.
„Ez az egyik legrégebbi és leginkább épen megmaradt Mózes öt könyve kézirat, az Egyesült Államokban mindenképpen, de a világon is a legrégebbiek között van” – magyarázta dr. Jeff Kloha, a Biblia Múzeumának vezető kuratóriumi tagja. „A standard héber szöveget nagyjából a VIII. században rögzítették. Ez a példány a tízedik századból származik, és a mai napig használt szövegeket tartalmazza, melyek gyakorlatilag az összes, napjainkban használt fordítás alapját képezik.”
Elmondta, hogy a kötetben gyönyörű, mikrográfiával írott részek is szerepelnek. Ezek a szövegrészek vizuálisan izgalmassá teszik a lapokat, ezektől válik különlegesen széppé a kézirat. A könyv kötése egyébként a XIV. századból való, az egyik legrégebbi, érintetlenül megmaradt kötés Kloha szerint. „A kézirat hátuljában található kolofon azonban”, – mint mondta – „utal néhány sérült oldalra, melyeket 1141-ben kicseréltek.” A múzeum közleménye szerint a kézirat a Krím-félsziget nyugati részén fekvő Jevpatorija karaita zsidó közösségének tulajdonában volt, ők ajándékozták azt, az egyik lapon olvasható jegyzet tanúsága szerint 1835-ben a krími érseknek, majd magángyűjtőhöz került először Izraelbe, később Londonba.
Dr. David Stern, a Harvard Egyetem professzora a klasszikus és modern zsidó és héber nyelvű irodalom tanszéken arról beszélt, hogy mennyire izgalmas lehetőség számára bepillantani ebbe az ősi könyvbe: „A könyvek olyanok, akárcsak az emberek. Olyan, mintha egy ezer éves emberrel beszélgetnék.” Azt is elmagyarázta, hogy a hasonló jellegű és tartalmú kötetek számára ezer év igen nagy idő. Nem sokkal e könyv megírása előtti időkig a Mózes öt könyvét tartalmazó kéziratok csak tekercsekben léteztek. „Ezek az első példái annak, hogy könyvet írtak, és nem tekercset. Nagyjából húsz hasonló példányt ismerünk, de közülük mindössze talán öt, vagy hat van, amelyik ennyire teljes, vagy még teljesebb, mint ez, és 10, vagy 15, melyek nagyobb részleteket tartalmaznak.”
zsido.com
Forrás: JPost