Használhatja-e egy külföldi ország az Egyesült Államok jogrendjét a gyűlöletbeszéd mögött álló személyek beazonosítására? Az amerikai bíróságoknak figyelembe kell-e venniük olyan bűncselekményeket, melyeket amerikai internetes szolgáltatók révén más országokban követnek el? – teszi fel a kérdéseket Eugene Volokh, jogászprofesszor, aki a kuruc.info ellen indított per lehetséges kimenetelét elemzi a Washington Post hasábjain.
Volokh írásában az ügy kapcsán készült jegyzőkönyvből részleteket közöl, melyek szerint Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítványának elnöke panaszt tett az internetes portálon történt Holokauszt-tagadások miatt a kaliforniai szövetségi bíróság előtt.
Az idézett dokumentum szerint Bodnár csatolta a San Francisco Chronicle kuruc.infóról szóló, 2013. november 14-én megjelent cikkét, melyben szerepel, hogy a közölt tartalmon keresztül a szerzők rendszeresen tagadják a Holokausztot, továbbá gyűlöletkampányt szerveznek a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és roma közösségekkel szemben; valamint az oldalon nyilvánossá tették azon személyek fényképeit, lakcímeit és telefonszámait, akik Budapesten tüntettek a háborús bűnökkel vádolt Csatáry László otthonánál. A lap Varga Bélát nevezte a weboldal regisztrált tulajdonosának és azt állította, hogy az írók és szerzők Budapesten tartózkodnak. A kuruc.info ellen tett feljelentésben továbbá szerepel, hogy az Alapítvány elnöke és többi vezetője „gyűlöletkeltő, rágalmazó, becsületsértő, gyalázkodó cikkeknek és posztoknak” váltak célpontjaivá.
A 2014-es bírói döntés értelmében nem született ítélet, ugyanis a rágalmazás elleni panaszt nem lehetett kivizsgálni a sértők beazonosításának hiánya miatt. A dokumentumban ugyanakkor szerepel, hogy az ügyet újra lehet nyitni, amennyiben sikerül azonosítani a felelősöket.
- április 3-án új fordulatot vett az ügy, amikor Varga Béla és felesége, Pesti Judit ellen meghallgatást rendelt el az amerikai bíróság. Az amerikai törvények alapján a Holokauszt-tagadás nem büntetethető. „Most azonban a kérdés az, hogy ez a külföldi országokban megjelenő beszédek esetében is érvényes-e, de valószínűnek tartom, hogy az amerikai bíróságok végül úgy fognak dönteni, hogy igen” – írta Volokh, aki az esetet tovább fejtegetve feszegeti a kérdést: „rákényszeríthető-e” egy külföldi jogrend más ország döntéshozóira?
Az amerikai jogászprofesszor érvelése alapján az ügy később precedenst jelenthet olyan bírósági esetekben, melyek során az amerikai törvények segítségével történhet ítélethozatal más államok belső ügyeiben.
Bodnár Dániel a zsido.com szerkesztőségének megkeresésére elmondta, hogy „a cikkben szereplő érvelés egy fontos jogelméleti kérdésre világít rá, melynek relevanciája az Egyesült Államokban jelenleg folyó kiterjedt szólásszabadság vitákra korlátozódik. Eugen Volokh ezeknek a vitáknak nagy tiszteletben álló résztvevője, sokszor kezdeményezője. Megtisztelő, hogy kezdeményezésünkkel foglalkozik”.
Az alapítvány elnöke ugyanakkor úgy látja, hogy a használt érvelésnek igazi konzekvenciája a TEV által az ügyben indított jogi folyamatokra és az azokat megalapozó (jog)elvekre nincsen.
„Volokh professzor nagyvonalúan kezeli azt a tényt, hogy míg a Magyarországon megindított vonatkozó eljárások büntetőjogi tényállások fennállásai miatt kerültek kezdeményezésre, addig az Egyesült Államokban kezdeményezettek polgári keresetek formájában nem elmarasztalást kértek első körben, hanem adatszolgáltatást, azaz a vallomástételre felszólított felek az USA joghatósága részéről nem büntetőjogi felelősségre vonásra, hanem egy polgárjogi keresetből fakadó meghallgatásra kell, hogy számítsanak. A társadalmi közérdek bizonyosan a büntetőjogi szankciókkal sújtandó jogsértés megakadályozása mellet szól”.
A két országban fennálló jogrendek kapcsán Bodnár Dániel hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok jogrendszere és annak kifejlődése, illetve az ezt megalapozó társadalmi stabilitás és történeti kontinuitás semmilyen módon nem hasonlítható össze Európa és ezen belül Magyarország hasonló jogfejlődési folyamataival. Az alapjogok és így a szólás szabadságának alkotmányos, mindenek feletti védelme, semmilyen formában nem ültethető át a jelenkori Európa és Magyarország társadalmi valóságába”.
„A szélsőjobboldali radikalizmus előretörését megakadályozandó minden a jogállam adta eszközt meg kell ragadnunk” – tette hozzá az elnök.
zsido.com