A Tóra-tekercset Hollandia náci invázióját követően rejtették el, s most visszakapta a zsidó hitközség. Jelenleg vizsgálják, hogy a Tóra kósernek számít-e, vagy esetleg javításra szorul.

A kívülről teljesen ép Tóra-tekercset a második világháború alatt rejthették el, és eredetileg a dél-hollandiai Dordrecht zsinagógájában használhatták – árulta el Chris den Hoedt a rotterdami zsidó közösség elnöke.

A Tóra-tekercs hosszú évekig a dordrechti Penning család raktárában pihent, mígnem az egyik családtag említést tett a számára ismeretlen eredetű Tóráról Kees Weltevede helytörténésznek. Weltevede kereste végül fel a hágai NIG-et (Nederlands Israëlitische Gemeente), vagyis a Holland Zsidó Hitközséget, akik nagyon izgatottak lettek a hírtől.

„Évtizedekig senki sem tudta, mi történt a dordrechti tekerccsel, egyszerűen elveszettnek véltük, mint oly sok más vallási tárgyat, mely a holokausztban pusztult el.”

Miután a nácik 1940-ben megszállták Hollandiát, az egyik első dolguk volt, hogy bezáratták a zsinagógákat, s ekkor a Tóra-tekercs és más vallási tárgyak a városban élő Meijer Michiel Cohenhez (1900–1958), az ottani fémgyár tulajdonosához kerültek megőrzésre.

Amikor a gyár Cohentől Aart Bezemer igazgatása alá került, akkor a Tóra-tekercset átadta a Dordrechtban mindenki által tisztelt Kees Pennings tanárnak, aki 2001-ben hunyt el – mesélte el a történésznek Kees özvegye, Tineke.

A Penning család a múlt héten adta át a NIG-nek a Tóra-tekercset. Jelenleg pedig szóferek (Tóra-írók) vizsgálják, hogy a tekercs rituális szempontból használható-e, azaz az összes betűje ép és egy sem mosódott el.

Dordrechtben az első zsidó 1670-ben – az akkori szokásnak megfelelően – tett hűségesküt a városvezetésnek. 1728-ból már írásos emlék is tanúskodik arról, hogy a településen szervezett hitközség létezett, melynek tagjai az első zsinagógát már 1739-ben felépítették. A hitközség mérete átlagosan 300 fő körül mozgott a 19. században, a létszámbeli csúcsukat pedig a századfordulón érték el: 1899-ben 429 fő tartozott a helyi zsidó közösségbe. 1942 augusztusában mintegy háromszáz embert deportáltak, akik közül csupán hatvanan élték túl a haláltáborokat.

A nácik által meggyalázott és kifosztott zsinagógát eladták, és mivel az épületet sajnos senki sem újította fel, 1965-ben végül lebontották. Szervezett hitélet 1987-ig volt a városban, ezután viszont a létszám annyira megcsappant, hogy a rotterdami hitközséggel olvadtak össze, mely mintegy 20 kilométerre található Dordrechtől.

 

Cseh Viktor

 

Források:

 

www.vosizneias.com

www.ck.nl/en/page/dordrecht

Megszakítás